Századok – 1976
Tanulmányok - Pölöskei Ferenc: Hatalmi viszonyok 1919 őszén Magyarországon 757/V
HATALMI VISZONYOK 1919 ŐSZÉN MAGYARORSZÁGON 767 A politikai szervezetek és pártok A Friedrich-kormány rendeletalkotásában tehát három tendenciát követhetünk nyomon. A legerősebb mindenekelőtt a fővezérség által képviselt és táplált nyílt terrorista, fasiszta irányzat volt. Emellett azonban — bár módosult formában, a fővezérség elképzeléseihez közelítve — érvényesült a hagyományos uralkodó osztályok konzervatív, az 1918 októbere előtti hatalmi viszonyok visszaállítására irányuló törekvése. S végül esetenként fel-felbukkant az antanthatalmak liberális jellegű kívánságának, illetőleg a belső ellenzéki erők követeléseinek rendeleti megfogalmazása is. Bár e három tendencia aránya, érvényesülése az 1920-as években időszakonként változott, végső soron meghatározta az ellenforradalom lényegét és jellegét. Főképpen az első két tendencia, a nyílt terrorista, fasiszta jellegű diktatúrára irányuló s a régi uralkodó osztályoknak a forradalmak hatására átalakuló, a nyílt terrorista diktatúrához közeledő konzervativizmusa határozta meg a kialakuló kormányzati rendszert. Ezek az alaptendenciák természetesen meghatározták a pártok, a politikai irányzatok és szervezetek jellegét, tevékenységük fő irányát, tartalmát is. Főként a Horthv-féle fővezérség ellenőrzése alatt tartott dunántúli területrészeken erősödött fel a forradalmak idején létrehozott vagy újonnan alakított szélsőjobboldali, fasiszta szervezetek, egyesületek szervezése. Közülük a leghatalmasabbakká a Magyar Országos Véderő Egyesület (MOVE), az Ébredő Magyarok Egvesülete (EME) és a Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája (TEVEL, vagy Területvédő Liga) váltak. Meg kell itt még említenünk az Etelközi Szövetséget és a Kettős Kereszt Vérszövetséget, ám e szervezetek, egyesületek puszta számbavételét sem végeztük még el.34 Azt azonban tudjuk, hogy a fővezérség irányítása alá tartoztak, legtöbbjük katonai rendben szerveződött s tagjaik jórésze fegyvert hordott. Sőt például az ÉME és a MOVE több szervezete katonai különítményként működött s a fővezérség katonai parancsait követte. Lényeges különbségek összetételüket, ideológiájukat tekintve nem voltak köztük, amit az a körülmény is bizonyít, hogy sokan egyszerre több szervezet tevékenységében, vezetésében is részt vettek.35 Különbségeik inkább bizonyos szerepmegosztásból következtek. Az ÉME a szocialista, demokratikus, sőt a liberális jellegű mozgalmakat is állandóan megtorlással fenyegette, fegyveres csoportjai, különítményei — a fővezérség tudtával -sorozatos gyilkosságokat követtek el. Céljuk a megtorlás mellett a megfélemlítés volt. Az ÉME nyomozó osztálya tartotta nyilván a fővezérség hatalmát veszélyeztethető irányzatokat és politikusokat. Horthy - 1919. november 16-i — budapesti bevonulása után pedig megszállták a fővárosi nagy szállodákat — a Savoyt, a Britanniát, a Gellért szállót stb. és évekig zavartalanul folytathatták bűnös tevékenységüket. A MOVE ugyanakkor szinte a tömegpárt igényével kezdett az ellenforradalom céljainak megfelelően a társadalom megszervezéséhez. De mindkettő elsősorban az ellenforradalom belpolitikai irányát 34 Az Etelközi Szövetséget Horthy budapesti bevonulása után szervezték. Tagjai titkos esküvel kötelezték magukat Horthy feltétlen támogatására. Tevékenységét azonban a nyilvánosság kizárásával titokban folytatta. Elén a Vezérek Tanácsa állt s irányította a „nemzetségeket", amelyek azután „családokra" oszlottak. Nemes 1962. 156— 157. 35 Gömbös Gyula, Magasházy László, Kozma Miklós, Görgey József és György, Toókos Gyula, Prónay Pál például több fasiszta szervezet vezetőségében is részt vett. Dósa Rudolfné: A MOVE. Egy jellegzetes magyar fasiszta szervezet 1918—1944 . Bp. 1972 (a továbbiakban: Dósa 1972) 82, továbbá Nemes 1962. 159.
