Századok – 1976

Tanulmányok - Pölöskei Ferenc: Hatalmi viszonyok 1919 őszén Magyarországon 757/V

768 PÖLÖSKEI i'ERENC kívánta megszabni. Az ellenzéki mozgalmakat, irányzatokat csírájában kívánták ezzel elfojtani. A bírósági szervezetet és eljárást erre alkalmatlannak ítélték. Semmiféle következménytől nem kellett tartaniok, hiszen Horthy oltalma alatt álltak. Az atrocitások természetesen nem voltak idegenek a MOVE szervezeteitől sem. Az említett szereposztásból fakadóan azonban rájuk elsősorban az államszervezéssel kapcsolatos feladatok hárultak. Ezért Horthy belpolitikai elképzeléseinek megfelelően ott találjuk valamennyi fontos politikai eseménynél, így a siófoki fővezérség megszervezésénél, Horthy budapesti bevonulásánál, a nemzetgyűlési választásoknál, — 1920-ban és a későbbiek során is — a revíziót követelők sorában, a királypuccsok elhárításánál. 1921 nyarán már 417 fiókszervezete volt.36

Közgyűlésein Horthy is rendszeresen résztvett. A MOVE 1920 januárjában megtartott országos közgyűlésén mondotta: „Szervezetlenség okozta bukásunkat és szervezettség szükséges, hogy megmentsük a hazát."37

Tevékenysége többek között kiterjedt a „destruktív sajtó" megrendszabályozására, a fasiszta lapok — Nemzeti Űjság, Szózat, Űj Nemzedék, MOVE propagálására és terjesztésére, a MOVE nőcsoportjainak szervezésére, az ifjúsági, sport és lövészmozgalom támogatására.38 A Területvédő Liga ugyanakkor az ország régi határainak megtartását, majd a trianoni békeszerződés aláírása után — visszaállítását tekintette elsődleges feladatának. Tevékenysége ezért a békefeltételek megismerése 1920 január közepe után élénkült meg, amikor a különböző „védő ligák" székely-magyar szövetség, délvidéki, felvidéki liga — összefogó szervezeteként a területi integritás védelmében kifejtett propaganda irányítójává vált. A Területvédő Liga vezetésében azonban szerephez jutottak a régi uralkodó osztályok tagjai elsősorban Teleki és Bethlen gróf — is. A szélsőjobboldali fasiszta szervezetek azonban nemcsak politikailag, szervezetileg kötődtek a fővezérséghez, hanem eszmeileg is. A „keresztény, nemzeti" ideológia a forradalom- és haladásellenesség, valamint a szélsőséges antiszemitizmus és szovjetellenesség programjaként vált uralkodóvá soraikban. A fővezérség és az említett szervezetek mindemellett idejétmúltnak, feleslegesnek, sőt károsnak tekintették a parlamentarizmust s a polgári pártok létét, egymással való viaskodását. Szerintük ez megosztja a keresztény nemzeti társadalmat s lehetővé teszi a „destruktív politika" és szellem újrajelentkezését, ami pedig újabb forradalomhoz vezethet. Összekapcsolta őket a fegyveres megoldást is vállaló agresszív revízió gondolata, az irredentizmus is. A Horthy szűkebb köréhez tartozó Páter Zadravecz István tábori püspök a MOVE és az Etelközi Szövetség 1922 márciusi nagygyűlésén így foglalta össze beszédét: „1. Irredenta csak fanatikus lehet. 2. Irredenta ország nem ismer „jogrendet", az irredentákat fékezni nem kell, tőlük, bosszújuktól megvédeni a fajveszélyest bűn, nem jogrend. 3. Előre az ezeréves határokig, jaj ki utunkat állja !"3

9 Nézetkülönbségek legfeljebb a trónbetöltés kérdésében támadtak köztük. Ezek azonban csak a szabadkirályválasztó és legitimista ellentétek kiéleződése idején, főként az 1921. évi királypuccsok során erősödtek fel. Társadalmi bázisukat egyaránt a katonatiszti, hivatalnoki s egyes kispolgári rétegek alkot-38

Pesti Hírlap (a továbbiakban: PH), 1921. jún. 21. 37

A MOVE első országos tanácsülése (Bp. 1920. jan. 17—18—19-én. Bp. 1920. Vö. Dósa 1972. 23. 38

Dósa 1972. 91—98. 39

Páter Zadravetz titkos naplója. Bp. 1967. 97. Vö. Dósa 1972. 130.