Századok – 1976

Tanulmányok - Bán Imre: Korai felvilágosodás és nemzeti műveltség 1052/VI

1056 BÁJT IMRE felében túlnyomórészt a holland egyetemeket látogatták, nem egy közülük megjárta Angliát is. 17. századi peregrinusaink teljes névsorát még senki sem állította össze, de az a puszta számadat is igen jellemző, hogy csak azutrech­ti egyetemen 1643 és 1705 között, tehát egy bő félszázad során 150 immatricu­lált magyar hallgató volt, s kb. ugyanennyi beiratkozás nélkül egyetem­látogató, szinte kivétel nélkül magyarországi vagy erdélyi református (akad egy-két erdélyi szász és egy Sopronio-Pannonus 1682-ből). Közülük került ki azután a század második felének protestáns szellemi vezérkara, akárcsak a római német-magyar kollégiumból a katolikusoké, azzal az óriási különbség­gel, hogy Bethlen Miklóst kivéve főnemes egy sem akadt köztük, nemes is bizonyára kevés, annál több cívis és falusi plebejus származék. Az utrechti egyetemen tanult a század közepétől kezdve: Mikolai Hegedűs János, Szathmári Baka Péter, Tofeus Mihály, Pápai Páriz Imre, Szathmári Ötvös István, Enyedi Sámuel, Apáczai Csere János, Komáromi Csipkés György, Somosi Petkó János, Buzinkai Mihály, Miskolczi Csulyak Gáspár, Pósaházi János, Séllyei István, Martonfalvi Tóth György, Jászberényi P. Pál, Harsánvi Móricz István, Csúzi Cseh Jakab, Kabai B. Gellért, Otrokocsi Eóris Ferenc. Ez utóbbi 1671-ben iratkozott be, s vele együtt négy olyan ifjú van e rövid névsorban, aki utóbb gályarabságot szenvedett. Az irodalomban valamennyien tevékeny­kedtek.18 Körükben és az ő révükön halmozódtak fel azok a szellemi értékek, amelyek modernebb, a rendi-feudális nemzettudaton túlmutató eszméket vittek a többségében protestáns lakosságú ország magyar közgondolkodásába. E ponton először a puritanizmus jelentőségével kell foglalkoznunk. Nem szükséges, hogy a puritanizmus kibontakozását, harcait vázoljuk: bennünket inkább a század második felében megmutatkozó eredményei érdekelnek. Ismeretes, hogy az angol polgári fejlődéssel szoros eszmei kapcsolatot tartó puritánus mozgalom Medgyesi Pál munkásságában jelentkezett először. Igaza van Esze Tamásnak: nem a „zordon"Tolnai, hanem a „szelid" Medgyesi révén indult útjára Magyarországon a puritanizmus Baly Praxis pietatisknak 1636-os debreceni kiadásával.1 9 A Praxis, amelynek kiadásai egymást követik a század forlyamán — nagyban hozzájárult a társadalmi méretekben kibon­takozó nemzeti ellenállás benső tartásának, erkölcsi fegyelmének erősítésé­hez. A mozgalomnak mégsem ez a legnagyobb érdeme, hanem a demokrati­kus presbiteri rendszer és az anyanyelvű népművelés érdekében folytatott és nem is eredménytelen küzdelme. Ismeretes, hogy Medgyesi Pál Dialógus politico-ecclesiasticuskba,n (1650) mindkét kérdést rendkívüli erővel, szen­vedéllyel és kényszerítő logikával veti fel. Mikolai Hegedűs János már 1648-ban Utrechtben kiadott Biblia tanúi c. Grosse-fordításában hevesen kikel az urak ós papok hanyagsága ellen, fele­lősségre vonja őket a „magyar schola" hiánya miatt: a szegény sok helyeken, majd többire csak hírét hallja, hogy vagyon biblia, mert olvasni nem tudja."2 0 Comenius 1650-es sárospataki beköszöntő beszédében, a De cultura ingeniorumba,n, majd az 1654-ben írt Gentis félicitas с. nagyszabású 18 Segesváry Lajos : Magyar református ifjak az utrechti egyetemen, Debrecen, 1935, 16-21. 19 Esze Tamás: A magyar Praxis pietatis. Könyv és Könyvtár, III. köt, Debrecen. 1963. 43-79. 20 A magyar irodalom története, II. Bp. 1964. 237.

Next

/
Oldalképek
Tartalom