Századok – 1976
Közlemények - Kállay István: Az Esterházy hercegi hitbizományi központi igazgatása a 18. század második felében 853/V
876 KÁLLAY ISTVÁN plébános elleni panaszával.18 4 1757-ben a bujáki egyház 600 Ft-ját a váci káptalan tilalom alá helyezte. A bizottság ezt figyelembe nem véve úgy rendelkezett, hogy a pénzt adósság fizetésére és templomépítésre kell fordítani.18 5 1784-ben a szarvkői plébános hagyatékáról intézkedtek.18 6 Állandó vitája volt a hitbizománynak a csornai préposttal. A herceg jobbágyai gyakran hatoltak be annak birtokára, szénáját lekaszálták. Egy alkalommal a vita okozója egy két kocsi szénát termő rét volt, melyet mindkét fél magáénak tartott. A bizottság utasította a tiszttartót, hogy bíróilag tiltsa meg a prépost jobbágyainak a rét használatát.18 7 1751— 1757 között foglalkoztak a kismartoni Kálvária hegyen építendő ferences kolostor ügyével. A kolostort 24 főre tervezték.18 8 1782-ben a feloszlatott kolostorok hercegi alapítványi tőkéit visszakövetelték.18 9 7. Pénzgazdálkodás A nagy kiterjedésű hitbizomány pénzgazdálkodásának, ezen keresztül jövedelmeinek áttekintése nehéz feladat. Nem lehetett ez másképp kétszáz esztendővel ezelőtt sem, annak ellenére, hogy a bizottság arra törekedett, hogy minden tisztviselő pontos számadást adjon a rábízott területről. Számadások vezetését már a hitbizományt alapító Pál herceg elrendelte, az év vége után három hónapon belül, évente egy számadást követelt.190 A számadások beérkezte után következett a revízió. Ekkor átnézték, megvizsgálták azokat, kifogást emeltek, ha hibát találtak. A bizottságot alapító 1743. évi hercegi utasítás felhívta a figyelmet, hogy a jövedelmeket megfelelően kezeljék, évente számadást adjanak, „hogy a jobbágyok hátralékait és a tisztviselők elmaradását be lehessen szedni".19 1 A számadások felülvizsgálására ugyanabban az évben egy alszámvevői állást létesítettek.19 2 Ennek ellenére a számadások nem érkeztek be időben. 1750-ben meg kellett ismételni az utasítást, hogy a tisztviselők évente zárják le és küldjék be számadásaikat, illetve, hogy a számvevőség késedelem nélkül ellenőrizze azokat. „Meg kell szüntetni a visszaélést, — írta a herceg —, hogy egyes uradalmak tisztviselői különböző címeken kiadásokat számolnak el, pénzzel rendelkeznek. Legjobb lenne, ha havi pénztári ellenőrzés lenne és kiadásaikat ennek alapján a főpénztár fizetné ki."19 3 A következő évtől negyedévenként küldték a tisztviselők a számadáskivonatokat a kerületi felügyelőkhöz vagy a számvevőségekre, melyek a bizottsághoz juttatták azokat. Feltüntették az uradalmi pénztár állását (Cassa Stand) is. A beérkezett számadások revíziójával a főszámvevő annyira el volt halmozva, hogy pl. 1751-ben nem tudott egy fontos hagyatéki üggyel foglalkozni, illetve nem tudta 184 P 155. П. 1753. jan. 5, 11. pont. 185 P 108. Rep. 64. Fase. B. No 31. et NB. 1757. aug. 24. pont. 186 P 162. 1784. júl. 46. pont. 187 P 108. Rep. 64. Fase. A. No 3. 1743. júl. 5. pont. — Uo. Fase. B. No 20 et NB. 1752. ápr. 5. pont; 1752. jún. 41. pont, — P 155. III. 1758. máj. 15. pont. 188 P 108. Rep. 64. Fase. В. No 14 et NB. 1751. dec. 18. pont. — Uo. No 31 et NB. 1757. jan. 13. pont; P 131. Prot. V. (7). 1752. dec. pag. 212—213. 189 P 162. 1782. júl. 6. pont, nov. 3. pont. 190 Csapody Csaba : Az Esterházyak alsólendvai uradalmának gazdálkodása a XVIII. század első felében. Bp. 1933. 20. 191 P 108. Rep. 64. Fasc. A. No. 1. 1743. 3. pont. 192 Uo. No 3. 1743. júl. Észrevételek.—Az első kismartoni alszámvevőnek a tiszttartót nevezték ki. 193 P 108. Rep. 64. Fasc. A. No 5. 1750. okt. 5, 7. pont.
