Századok – 1976
Közlemények - Mészáros László: A hódoltsági latinok; görögök és cigányok történetéhez (16. századi oszmán-török szórványadatok) 474/III
A HÓDOLTSÁGI, LATIKOK GÖKÖGÖK, CIGÁNYOK 475 zenészekről a török és magyar muzsikásokról készített írásaiban.4 A középkorvégi Magyarország görög etnikumára vonatkozó szórványadatokat legutóbb Füves Ödön foglalta össze a pesti görögökről készített cikkében.5 Konkrét adatokat ő sem talált a hódoltsági görögökről, noha évtizedek óta lankadatlan szorgalommal kutatja a magyarországi görög diaszpóra történetét a késői feudalizmus időszakában. Az utóbbi évtizedekben publikált oszmán-török források bizonyára elkerülték figyelmét; ez lehet a magyarázata, hogy a pesti görögökkel kapcsolatban ama véleményének adott hangot, hogy „mivel a török állampolgárságú görögeket a törck hatóságok nem tartották nyilván, ezért nem maradtak adatok a görögök pesti működéséről sem. . 2. Á hódollsági latinok kereskedelmi forgalma (1550—1580) Az 1550—1580 közötti évekből fennmaradt budai török vámnaplók a mohamedánok, magyarok, délszlávok és zsidók után éppen a latinokról közölnek legtöbb adatot. A Budán és Pesten megtelepedő latinok eredetére, állandó lakhelyére vonatkozó feltáró munkát Fekete akadémikus végezte el. Kutatásaiból tudjuk hogy a latinok a raguzai (dubrovniki) római latin kolónia elszlávosedott leszármazottai voltak, akik csak római katolikus vallásukat és latin népnevüket őrizték meg a szláv tengerben. A török szultánoktól már a 15. szá> zad derekán igen fontos privilégiumokat kaptak, melyek segítségével élénk kereskedelmi forgalmat bonyolítottak le a balkáni területek népeivel. Magyarország kezépső harmadának török megszállása után Szülejmán szultántól is kereskedelmi kiváltságra tettek szert, s ettől kezdve évente megjelentek a budai i vámnál.7 A vámnaplókon kívül az 1551-es budai boltjegyzék is említést tesz két latinról. A budai török írnok két üresen álló, pusztuló boltról megjegyezte, hogy azért maradt gazdátlanul, mert a bérlők, Vukik' latin és Mihócs Nikola latin visszatértek Dubrovnikba (Raguzába).8 Vukik' neve nem szerepel a budai vámnaplókban, Mihócsé viszont megtalálható az 1551-es, 1579-es és 1580-as feljegyzésekben is. Az 1550—51-es, 1572—73-as és 1579—80-as török vámnaplók összesen 1 28 latinról tudósítanak, akik 84 alkalommal vámoltattak árut a vilajet székhelyén.9 A vámnaplók bejegyzései szerint 6 latin — Nikola, Luka, Kücsük Jovan, Kurd, Eitvenik-oglu, Siteván -— Budán lakott, míg Pesten 10 latin talált ideiglenes lakást magának: Andria, Kara Jovan, Kirilo, Marko, Berko, Jovan, Gyurko, Dereagik, Gyure, Istefán. A többiek lakhelye nincs megnevez-4 Takáts Sándor : A török magyar énekesek és muzsikások. = Rajzok a török világból. I. Bp. 1916. 416 — 38, uő. : Küzdelem a tánc és a muzsika ellen. = A magyar múlt tarlójáról. Bp. 1926, uő. : Régi magyar trombitások. = A régi Magyarország jókedve. Bp. 1921. 146-64. 6 Füves Ödön : A görög kereskedők megjelenése Pesten. = Antik Tanulmányok, XIX. k. 1972. 2. sz. 227-31. 6 Uo. 228. 7 Fekete. 1961. 20 — 6., Gelcich József. Raguza és Magyarország összeköttetéseinek okmánytára. Bp. 1887, Franz Kraelitz: Osmanische Urkunden in türkischer Sprache. Wien, é. п. 47, 61, Margalits Ede: Horvát történelmi repertórium. II. Bp. 1902. 96, 199. 8 Velics; 1890. 121. 123; Fekete, 1961. 21. 9 Budai török számadáskönyvek (1560- 1580). Közzétette Fekete Lajos és Káldy-Nagy Gyula. Bp. 1962. 18, 24- 6, 28, 33, 41, 43, 47, 54, 67, 63, 65 — 7, 71-2, 84-6, 88, 93, 100, 102, 107,111,119,129, 131, 145, 149, 162, 168-9, 180, 194-6, 198, 202, 207, 21", 214, 221, 230, 237, 239, 244-6, 245 — 6, 250-1, 253, 255, 257, 259, 261, 265, 267, 270, 274, 276.
