Századok – 1976
Közlemények - Kállay István: Az Esterházy hercegi hitbizományi központi igazgatása a 18. század második felében 853/V
AZ ESTERHÁZY HITBIZOMÁITV IGAZGATÁSA 893 szerű ítéletet hozott, mely az egyébként németnyelvű szövegben mindig latinul van. Az ítélethozatalhoz nem volt szükséges a herceg előzetes állásfoglalása, de utólagos jóváhagyását ki kellett kérni.39 3 Büntető ügyekben a 25 — 30 bot, vagy korbács, esetleg pénzbüntetés volt szokásos.39 4 A bizottság nem tűrte, hogy a hitbizomány területén a plébánosok parázna, házasságtörő és más bűnös jobbágyoktól bírságot szedjenek, hogy „az egyébként is sok pénzkiadással terhelt szegény jobbágyokat ne terheljék".39 5 A bizottság által kiszabott pénzbüntetésekből a számvevőségek tizenhatod részt kaptak.39 6 A bizottság segítséget nyújtott a megyei bíróságnak, ha uradalmi joghatóság alatt álló vádlottat kellett előállítani, kihallgatni.39 7 1781-ből van olyan adatunk, hogy Heves és Nógrád megyék elrendelték Bujákon úriszék tartását, a megyei ügyész jelenlétében.39 8 Ettől az időtől kezdve tapasztalható, hogy egyes úrbéri és hagyatéki ügyek revízióra a megyei sedria elé kerültek. 1781 augusztusában Janisch Helene dérföldi szántó és rét örökségét anyja és mostohája magához ragadta. Az üggyel az úriszék is foglalkozott, de a kerületi felügyelő jobbnak látta a revíziót szorgalmazni.399 1784-ben Végles jobbágyai az úriszék elé vitték azon telkek ügyét, melyekről a telekkönyvezés során megállapítást nyert, hogy nem fizettek földbért utánuk. Az úriszék az uradalom javára döntött, az ügy revízióra a sedria elé került.40 0 A bizottság által közvetlenül vagy revízióként — tárgyalt ügyek egyik csoportja az úrbéri szolgáltatásokhoz kapcsolódott. 1752-ben a bizottság intette a szarvkői tiszttartót, hogy ilyen ügyekben közvetlenül a bizottsághoz forduló jobbágyokat még akkor se büntesse meg, ha kérésük jogtalan lenne is.40 1 1754-ben a bizottság Nagymarton községnek a volt tiszttartó elleni panaszával foglalkozott, ki 40 évig sem uradalmi, sem királyi adót nem fizetett. A tiszttartó azzal védekezett, hogy 600 Ft-ja volt a községnél.40 2 Bittse község 1756-ban az úriszék ítélete ellen kérvényt adott be a bizottságnál. A vita az adó, sörfőzés, pálinkafőzés és erdőhasználat körül folyt.40 3 A következő évben egy feketevárosi lakos (Wurmbrand) nemességére hivatkozva megtagadta szőlőskertje után a közterhek viselését. A bizottság úgy foglalt állást, hogy nevezett nem nemesi, hanem paraszti jogon (non nobilitari, verum jure rusticano) birtokol, tehát a hadiadót fizetnie kell.404 1782-ben a döbröközi jobbágyok tettek panaszt a bizottságnál, hogy az új bérlő rétjeiket, melyeket eddig házukhoz tartozónak tekintettek és mint ilyenek a szolgáltatás alól mentesek voltak, lekaszáltatta. A bizottság szerint „káros, ha az uradalmon belül ilyen (jobbágyi) tulajdon jön létre". Az ügyet az úriszék elé utalták.405 1784-ben a derecskei jobbágyok a legfőbb helyen (a hercegnél) tettek panaszt elmaradt bérleti díjuk ügyében, amit az uradalom tőlük követelt. A bizottság 393 P 155. III. 1757. márc. 2. pont; P 108. Rep. 64. Fasc. C. No 40 et A. 1785. instr. 5. pont. 391 P 162. 1781. aug. 100. pont. 396 P 155. II. 1753. jan. 1. pont. 398 P 162. 1781. aug. 96. pont. 397 P 108. Rep. 64. Fasc. B. No 31 et NB. 1759. instr. 14. pont. 398 P 162. 1781. aug. 39. pont. 399 Uo. 33. pont. 100 P 162. 1784. júl. 58. pont. 401 P 108. Rep. 64. Fasc. B. No 20 et NB. 1752. ápr. 21. pont. 402 Uo. No 30 et NB. 1754. dec. 6. pont; 1755. dec. 4. pont. 403 Uo. 1756. márc. 1. pont. 404 P 155. III. 1757. márc. 2. pont, máj. 7. pont. 405 P 162. 1782. nov. 31. pont.
