Századok – 1976
Közlemények - Kállay István: Az Esterházy hercegi hitbizományi központi igazgatása a 18. század második felében 853/V
892 KÁLLAY ISTVÁN kezes célja az útiköltség, az időveszteség és a munkakiesés megtakarítása volt.38 0 Az úriszék által tárgyalt és eldöntött ügyek revíziója két hónapnál nem tarthatott tovább.38 1 A revízió során a bizottság ügyelt az úriszék tekintélyének fenntartására, annak ítéleteit, határozatait csak nagyon ritkán változtatta meg. 1757 januárjában a gálosi jobbágyokat és közbirtokossági tiszteket intették az úriszéki rendelkezések betartására.38 2 1780 májusában Lakó Ferenc rábaszentmihályi jobbágy hagyatéki ügyének felülvizsgálatakor a bizottság úgy foglalt állást, hogy ,,1779-ben a kapuvári úriszék már döntött, a bizottság az ügy revízióját elutasítja".38 3 A következő évben a köpcsényi úriszék Ghrichl Anna fiának hagyatékából 25 Ft-ot a hercegi kórháznak ítélt. Az örökösök a bizottságnál tettek panaszt, kértek revíziót. A bizottság szerint az ítéletet „megváltoztatni nem lehet". Egyetlen példát ismerünk, amikor a bizottság hajlott a revízióra. 1781 augusztusában a kismartoni úriszék hagyatéki ügyben egy kis házat túl magasra értékelt. A bizottság elrendelte, hogy az uradalmi tisztviselők — kézművesek bevonásával — értékeljék újból az ingatlant.38 4 Az úriszék felügyelete egyéb kérdésekre is kiterjedt. 1752-ben a bizottság rendelte el, hogy a kapuvári uradalomban úriszéket kell tartani. Megállapította, hogy az ozorai úriszéken túl sokan (10 12 fő) vettek részt; szükségesnek tartotta csökkenteni.38 5 1758-ban utasították az ozorai úriszéket, hogy a hiteles eredeti iratokat a levéltárban helyezze el.á8 6 1785-től úriszék tartásához a herceg engedélye volt szükséges. Minden esetben indokolni kellett, mi tette szükségessé összehívását.38 7 A bizottság dolgozta ki az úriszékek számára az utasításokat. Ilyen volt az öröklési rendelet és a vádlottak kihallgatásának szabályozása.38 8 A bizottság, mint úriszék, által követett peres eljárás rekonstruálása i rendkívül nehéz feladat, mivel a jegyzőkönyvbe az ügyeket csak summásan vezették be. Megállapítható, hogy a vizsgálatot a bizottság rendszerint a felek lakóhelye szerint illetékes uradalmi tiszttartókkal végeztette.38 9 A vizsgálat befejezése után a vádlottat, feleket és tanúkat beidézték, meghallgatták. 1755-ben a volt nagymartoni tiszttartó a Nagymarton község ellene indított perében csak a második idézésre jelent meg a bizottság előtt. A halogatás elkerülésére a bizottság terminust szabott.39 0 Ha nem hallgatták meg az összes érintett felet, vagy elfogult véleményt adtak, büntetés járt.39 1 A bizottság a bizonyítási eljárásban alkalmazta az esküt. így eskette meg pl. egy adósságkövetelési perben az alperest arra, hogy a vitás 120 Ft-ot valóban kifizette. Az eskü szövegét szószerint beírták a jegyzőkönyvbe.39 2 A bizottság szabály-380 Uo. Fasc. C. No 40 et С. 1786. res. 1. pont. 381 Uo. Fasc. A. No 1. 1743. instr. 12. pont. 382 Uo. Fasc. B. No 31 et NB. 1757. jan. 14/e. pont. 383 P 162. 1780. máj. 91. pont. 384 P 162. 1781. aug. 55. pont. 385 P 108. Rep. 64. Fasc. B. No 14 et NB. 33. pont; No 26. 1752. jún. res. 23. pont. 386 P 155. III. 1758. máj. 13. pont. 387 P 108. Rep. 64. Fasc. C. No 40 et A. 1785. instr. 12. pont. 388 P 108. Rep. 64. Fasc. E. No 46—50; P 155. III. 1757. máj. 1. pont; P 108. Rep. 64. Fasc. B. No 26. 1752. jún. res. 16. pont. 389 Uo. Fasc. A. No 6. 1751. után, instr. 17. pont. 390 Uo. Fasc. B. No 30 et NB. 1755. dec. 4. pont; No 31 et NB. 1759. instr. 6. pont. 391 Uo. Fasc. С. No 40 et С. 1786. res. 1. pont. 392 P 155. II. 1753. jan. 9. pont.
