Századok – 1976
Közlemények - Kállay István: Az Esterházy hercegi hitbizományi központi igazgatása a 18. század második felében 853/V
868 KÁLLAY ISTVÁN kocsmáros panaszt tett, amiért a jobbágyok disznóikat eladásra nem oda, hanem Bécsújhelyre hajtották. Ezzel neki kárt okoztak, bérletét nehezebben tudta megfizetni.10 1 A bizottság foglalkozott az állateladás körüli vitákkal is. 1757-ben pl. több mészáros csaknem 10 000, a következő évben a kismartoni mészáros 2000 Ft-tal maradt adós. Ezekben az években adta el a bizottság 1500 Ft-ért a bujáki uradalmi ménest Hévíz községnek.10 2 A bizottság részletes jelentéseket kért az uradalmi erdők állapotáról. 1752-ben merült fel erdőrendtartás (Waldordnung) készítésének a gondolata. „Legkönnyebb megoldásként" az osztrák rendtartás átvételét javasolták.103 Az erdőmester minden elintézett ügyről jelentett a bizottságnak, közölte észrevételeit az erdők megőrzéséről, számadásokat adott a kitermelt fáról. 1753 szeptemberében maga gróf Herbeviller tekintette meg a selegdi erdőt.10 4 Az erdőkben a jobbágyok kötelesek voltak fát vágni. Ezt több helyen vonakodtak tenni, ezért a bizottság engedélyezte, hogy a tiszttartók bérért fogadjanak favágókat.10 5 A bizottság 1751 decemberében jóváhagyta, hogy a kapuvári, vitnyédi és agyagosi jobbágyok az uradalmi erdőben száraz fát szedjenek, de „ne tetszésük szerint". A következő évben a gartai (Sopron m.) jobbágyokkal 15 Ftot fizettetett a bizottság faizás címén.10 8 1755 decemberében elrendelték, , hogy az újfalui tó melletti erdőt árokkal kell körülvenni, „hogy a következő I károkat elkerüljék". A parasztok nem szedhettek maguknak karókat az erdőben. Előfordult, hogy zsellérek az erdőmestertől rőzsét kaptak, „tekintettel szegénységükre és mert különben az uradalmi erdőkben kárt okoznának".107 1758-ban büntetés terhe mellett tiltotta a bizottság, hogy a herceg testvérének söjtöri felügyelője a hercegi erdőkből fát vágasson ki.10 8 A bizottság gondoskodott az uradalmak fa szükségletéről. Ez vonatkozott i a tűzi-, épület- és kádárfára egyaránt. A fával való kereskedés a jobbágyoknak tilos volt. 1784-ben Verebes József fakereskedő — arra hivatkozva, ' hogy 16 éve vásárolja már az uradalom fáját — kártérítést kért, mivel a Duna a megvásárolt és kifizetett fáját elsodorta. A bizottság megengedte neki, hogy a szokolai és jenői erdőkben 600-700 öl használhatatlan fát, ölenként , 14 garasért, kivágathasson és elszállíttathasson.10 9 A bizottság felügyelt a vadászásra, madarászásra,halászásra is. A vadászat bérletét nem a vadászok vagy erdőkerülők, hanem az uradalmi hivatalok intézték. A rőzseszedést azért sem engedélyezték az erdőkben, mert azzal a vadakat zavarták volna.11 0 A bizottság igyekezett rendet teremteni a vadgazdálkodásban. „A vadászok tetszésük szerint Bécsbe küldenek vadhúst, úgyhogy a kismartoni konyha alkalmatlan vadakat kap" — mondta a bizott. 101 P 162. 1782. nov. 22. pont. 102 P 155. III. 1757. máj. 3. pont; P 108. Rep. 64. Fase. B. No 31 et NB. 1757. aug. 22. pont; P 155. III. 1758. máj. 6. pont. 103 P 108. Rep. 64. Fase. B. No 20 et NB. 1752. jún. 26. pont. 104 P 155. II. 1753. szept. 8. pont; III. 1757. máj. 14. pont. 105 P 108. Rep. 64. Fase. В. No 14 et NB. 1751. dec. 69, 78. pont. 106 Uo. 1751. dec. 104—105. pont és No 20 et NB. 35. pont. 107 Uo. No 30 et NB. 33. pont; P 155. II. 1756. máj. 20. pont; III. 1757. márc. 18. pont. 108 P 155. II. 1758. máj. 9. pont. 109 P 162. 1784. júl. 61. pont. 110 P 155. II. 1756. máj. 18. pont.
