Századok – 1976
Közlemények - Király Péter: A Naum-életírás a magyarokról 842/V
A NAUM-ÉLETÍRÁS A MAGYAROKRÓL 845 Én az egész életüket [Kii mentét és Naumét] megírva szerettem volna megtalálni („choteste obrésti zitie ichb vbse napisanno"), amely a kezdettől fogva egészen halálukig teljes életüket tartalmazta volna, de ilyent nem találtam. Én csak azt a keveset tudom, amit maguk a boldog atyák [Kiiment, Naum] mondtak el nekem („ze mi sami blazennyi o[t]ci skazase"), és én ezt igyekeztem megírni, de nem mertem. Tudom, hogy az atyák ennél többet tettek, de nekünk csak ezeket mondták el. Ezt sajátmagam is igyekeztem megírni (,,Sb ze samb donudich se"), de inkább Marko bíztatott erre, aki szintén Kiiment tanítványa volt, s akkor Devolban a negyedik szlovien nyelvű (,,vbslovenskii ezykb") püspökként működött, . . ."15 Éddig Naum-I. életírása. Először röviden foglaljuk össze azt, hogy ki volt Naum. Konstantin-Cirill és Metód moraviai küldetésének legfontosabb segítőtársai Gorazd, Kiiment, Naum, Angelarij és Sava voltak. Vö. Bíoq, KMjfievroç II/7, XII/35, Id. MMFH. II. 206, 228. Metód halála után (885) - Svatopluk morva fejdelem idejében — Wiching nyitrai püspök és hívei kiűzték Moraviából Metód tanítványait. Kiiment Naummal és Angelarijjal együtt hagyták el Moraviát, s dél felé, a Duna irányába vették útjukat (i. m. XV/43, 232, XVI/47, 233). Vö. Kiiment életírásának rövidebb görög és ószláv nyelvű (másként a két Ochridai-Legenda néven ismert) változatát (i. m. 269-272, 273-275). Naum- I. életírásának összeállítója Kliment-Ochridski egyik tanítványa volt, aki egyben Naumot is jól ismerte. Az életírást műfaji szempontból az alábbiak jellemzik: az életírás nélkülözi a szónoki fordulatokat, a hagiografikus elemeket, a csodák is csak szerény mértékben vannak jelen, s ezért ez az emlék elsőrendű történeti forrásnak minősíthető. Az életírás szavait idézve: a szerző azt írta le, amit ,,maguk a boldog atyák [Kiiment és Naum] mondtak el neki". Az életírás összeállítója Devolban élt, délre az Ochridai-tótól. Hogy mikor keletkezett Naum-1. életírása ? Az életírás szövegében az alábbiakat olvassuk: „Ezt [a 2itie-t] sajátmagam igyekeztem megírni" és „Én csak azt a keveset tudom, amit maguk a boldog atyák [Kiiment, Naum] mondtak el nekem, és én ezt igyekeztem megírni". Egy korábbi fejezetben meg azt olvassuk, hogy „hat évvel ezelőtt elhúnyt Naum, Kii ment püspök papja". Az itt idézett részletekből az alábbi tűnik ki : Kiiment 916-ban húnyt el, azért Naum halála 910. december 23-ra teendő; mivel az életíró az eseményeket Kii menttől és Naumtól hallotta, ezért az életírás csak 916 után készülhetett. Kusseff még arra is felhívja a figyelmet, hogy az ,,atyák"-ra vonatkoztatott jelző itt „boldog" („blazennyi") és nem „szent", ebből viszont az következik, hogy az életírás még az „atyák" [Kiiment, Naum] szentté avatása de az itt említett moravai emigrációról másutt nincs szó (i. m. 179). Ezzel egyező híradás olvasható BíbKonst., De adm. imp. 41. fejezetében is: „Tudnivaló, hogy Moravia fejedelme, Szvjatopluk, . . . Miután ennek a Szvjatopluknak a halála után egy esztendőt békességben töltöttek [a fiai], viszály és meghasonlás támadt köztük, belháborút indítottak egymás ellen, s jöttek a türkök [,magyarok'], teljesen tönkre tették őket, és elfoglalták országukat, amelyben most is laknak. A nép maradékai (Kai oi vno/.ettf&évreç rov Xaov) szétszéledve a szomszédos népekhez, a bolgárokhoz (etç те той; BovÀydgovç), türkökhöz, horvátokhoz és a többi néphez menekültek." Ld. Moravcsik : BíbKonst. 181. 15 A négy szlovien nyelvű püspökre vonatkozó részlet kétféleképp érthető : a négy püspök: a) Metód, Kliment-Ochridski, Konstantin-Presbyter (Proslavski), Marko-Devolski, vagy b) Kliment-Ochr., Konst.-Presb., ? ? és Marko lehetett. Vö. Ivanov : i. m. 310.
