Századok – 1976
Közlemények - Király Péter: A Naum-életírás a magyarokról 842/V
846 KIRÁLY PÉTER (kanonizációja) előtt lett összeállítva (Kusseff i. m. 148). Ivanov (i. m. 308) ugyanakkor úgy véli, hogy mivel Symeon bolgár fejedelem e kéziratában ,,сагь" -ként szerepel, ezért az életírást csak 924 után állíthatták össze. De azt sem tartja kizártnak, hogy az eredeti kéziratban még а ,,къп§гь" méltóságnév szerepelhetett, s csak a későbbi másoló cserélhette ezt fel, „modernizálhatta." Naum-I. életírásában a magyarokról (ugrókról) is említés történik. Ratkos (i. m. 288) azt írja, hogy a szerző jól ismerhette Nagy Moraviának — a magyarok eleinek a Kárpátok déli területére történt beköltözése utáni — helyzetét. Ezzel kapcsolatosan azonban meg kell jegyezni, hogy míg Klimentre és Naumra vonatkozólag az életíró közvetlen forrásból — magától Klimenttől és Naumtól szerezte meg az adatokat, addig a magyarokra vonatkozó híradáshoz az életíró csak közvetett úton juthatott hozzá. A magyarok pannóniai illetőleg nyugati megjelenésére vonatkozó adatok ugyanis az alábbiak: első feltűnésük": 862. (Ann. Bert.), 881. (Ann. Iuvav. max.), 889. (Régin. Chron.);36 nagyobb jelentőségű előnyomulásuk: 892. (Ann., Fuld., Ann. Sangall.), 894. (Ann. Fuld.), 896., 902/(Ann. Fuld.), 906. (Annal. Saxo). Vö. MMFH. II. 179; ua. I. 129, 137, 140, 251. Az itt felsorolt adatokból - az MMFH. fogalmazása szerint is — az a lényeges, hogy a magyarok Pannóniába nagyobb erőkkel „csak" 894-ben nyomultak be (i. m. 179), vagyis kilenc évvel Metód tanítványainak Moraviából történt kiűzése után. Ebből tehát nyilvánvaló, hogy az életírónak Moravia elpusztítására,, „a pusztán" maradt földre vonatkozó utalása nem származhat Klimenttől vagy Naumtól, hanem azt csak másodlagos forrásból meríthette. Egyébként is úgy vélem, hogy Moraviának a honfoglaló magyarok által történt „elpusztítását", ezt a leegyszerűsítő megfogalmazást, a tényleges történeti helyzetnek megfelelően — több szempont figyelembevételével s az eseményeket mozgató külső és belső erőkkel összhangban — árnyaltabban kell vizsgálni. Ezzel kapcsolatosan megemlítendő, hogy Metód-életírásában („Zitije-Metodija" = ZM) még nincs szó Moraviának a magyarok (ugrok) által történt elfoglalásáról, illetőleg elpusztításáról, annak ellenére, hogy az életíró Metód életét annak haláláig (885) mondja el. Ellenkezőleg, itt arról olvashatunk, hogy az ugrok királya a dunai részekre érkezvén látni akarta Metódot, s akit azután méltóságteljesen és tisztelettel fogadott.17 Ugyancsak nincs szó а magyarok pusztításairól, pontosabban a magyarokról egyáltalán nem esik szó az alábbi szláv, illetőleg görög forrásokban: Naum-II. (fiatalabb) életírása, a Naum-Sluzba, Kiiment rövid életírása—Naum két (fiatalabb) életírása, Kiiment rövidebb életírása.18 Viszont Pannónia, illetőleg Moravia elpusztításáról több német forrás megemlékezik. Vö.: Annal. Saxo ad a. 890.: „. . . Arnulf a magyarok révén („per Ungaros") legyőzte Zuendibolhot [Svatopluk], a hadsereggel betört a morva királyságba, és minden, amit a városokon kívül talált, le lett rombolva. És midőn a gyümölcsfákat gyökerestől kitépték, Zuendibolh békét kért, . . . 16 A MGH. SS. I. 599 szerint néhány kéziratban a 879. év szerepel. 17 Vö. MMFH. II. 160- 161: ÍM. XVI. fej. - A ÍM. közvetlen Metód halála után, 885 végén vagy 886 elején keletkezhetett, feltehetően Moravia területén. Vö. i. m. 134. 18 Vö. J. Ivanov, Bl>lg. starini. 1931. 312 -313; Lavrov : 2itija sv. Nauma 7 — 37; Ivanov: i. m. 314 321, MMFH. II. 273—275^Dujcev : Prostranno grbcko zitie i sluzba na Naum Ochridski: Konstantin-Kiril Filosof. Jubileen sbornik. Sofija, 1969.267 — 279; Ivanov: i. m. 314 321, MMFH. II. 269-271.
