Századok – 1976
Közlemények - Király Péter: A Naum-életírás a magyarokról 842/V
844 KIRÁLY PÉTER vén elvitték [őket] Velencébe („kb Benbtkomb"). És midőn eladták őket, isteni rendelés folytán akkor a császár embere érkezett Konstantinápolyból Velencébe (,,кь Benbtkomb"), hogy a császár ügyeit intézze. És tudomást szerezvén róluk, egyeseket a császár embere kiváltott és másokat összeszedvén elvezette Konstantinápolyba („vb Konstantinb gradb"), és beszélt róluk Vasilij császárnak (,,c[ësa]rju Vasiliju").7 És ismét visszahelyezte őket tisztségeikbe és méltóságaikba papokként és diakónusokként, amiként azelőtt is [azok] voltak. Fizetést is adtak [nekik], és senki sem halt meg [rab] munkában, de egyesek Konstantinápolyban a császártól védelmet nyervén nyugalmat ['menedéket'] találtak, mások bolgár földre („vb Blbgarsku zemlju") érkeztek8 [és] nagy tisztelettel [ott] nyugalmat találtak." „És a Morva föld („Moravskaa zemlja"), amint azt szent Metód érsek (,,s[vç]tyi Methodie archiepiskopb") megjósolta, cselekedeteik törvénytelensége és eretnekségük (,,za . . . eresy") miatt és az igazhitű atyák kiűzése (,,za izgnanie") és az eretnekektől („ot eretikb") nekik juttatott szenvedések („za str[a]sti") miatt, akiknek ők [a morvák] hittek, nemsokára elnyerték9 az Űr bosszúját („mbsfrb"). Nem sok év után eljöttek az ugrok, a peon nép10 és földjüket elfoglalták és elpusztították azt. („Ne po mnodztch ze 1'fetich priidose Ugri peon'skii ezykb i poplénise11 zemlju ich i opustise12 ju.") Akiket azonban az ugrok nem ejtettek foglyul, [azok] Bolgáriába futottak, („ichze bo ne poplénise1 3 Ugri, to vb Blbgary bézaase").14 És földjük puszta maradt az ugrok hatalmában („i osta zemlja iclvb pusta Ugromb vb vlastb")." 7 I. vagy Makedóniai Basileios 886. aug. 26-án halt meg, vö. Ivanov : i. m. 309; MMFH. II. 178. 8 886 tavaszán. 9 A MMFH. II. fordításában:,, pfijala", azaz 'elnyerte' [ti.amorva föld],ld. i. m. 178. 10 Az ugrókra (magyarokra) vonatkoztatott „peon" név Pannóniának a bizánci forrásokban felbukkanó „Peónia" (üaiovía) nevével függ össze. Vö. Ivanov: i. m. 311. Moravcsik arra mutat rá, hogy e név a magyarokra (ugrókra) vonatkoztatva először Naum-I. életírásában fordul elő, míg a bizánci görög forrásokban 1136-ban. Vö. Moravcsik Oy.: BZ XXX (1929/30), 248. Megemlítendő még, hogy ugyancsak a „Peoni . . . Ugri" névkapcsolatot találjuk a latinok ellen írott egyik orosz szerkesztésű 12—14. századi polemikus műben, vö. ad a. 960: „Peoni g(lago)ljemëi Ugri, ize sami naricajutsç Magerë''; „Peoni g(lago)ljemyç Ugrë . . ." Lásd Popovb, . . .protivb latinjanb, Moskva, 1875. 187 — 188; Thallóczy L. : Adalék az ó-hit történetéhez Magyarországon: Századok, XXX (1896), 199—201; Hodinka: OroszÉvk. 52—53: Melich: M N'y. VI, 293; Király P.: A magyarok említése a Konstantin- és a Metód-legendában. Bp. 1974. 59—60. 11 Srezn. : Mat. 1193: „popltniti" 'zachvatitb, zavlad-fetb [meghódít, birtokba vesz]; vzjatb vb р1ёпъ [foglyul ejt]; razgrabitb [kifoszt]'. — A MMFH. II. 179, Stanislav : i. m. 73 és Batkoè : i. m. 289 a mai cseh, illetőleg szlovák „poplenili"/poplienili" szóval fordítják, aminek jelentése viszont 'kirabol, elpusztít', vö. „popleniti" ' 1. plenënim (zvl. váleönym) vydrancovat, zpustoüsit, 2. vûbec zpustoäit, poniôit, pokazit, zniöit". Ld. Slovník spisovného jazyka ëeského II. Praha. 1964. 757; „poplienit' " 'postupne znicit', spustoáit', vyplienit'; vyniôit' ", ld. Slovník slovenského jazyka III. Bratislava, 1963. 272. "Srezn.: Mat. II. 699: „opustiti" 'opustoSitb' [elpusztít, feldúl], — Az MMFH., Stanislav és Rtttkoá is a ,,z/spustoêili" szóval fordítják, de Stanislav ehhez még hozzáteszi: a kéziratban „opustiäe ju" van, aminek 'opustili ju' [elhagyták], de 'spustoiili ju, zniéili ju' [elpusztították, megsemmisítették] is lehet a jelentése (i. m. 73). 13 A „popléniáe" szót — tehát ugyanazt, amely az előző sorban a „poplénise zemlju" szókapcsolatban fordult elő — most az MMFH. II. 179 a „nevzali v plen" ['nem ejtették fogságba'] kifejezéssel fordítja, míg Stanislav és Ratkoä a nem teljesen egyértelmű „nepoplienili" szót használják. 14 Ez a részlet a foglyul nem ejtett morva szlávokra vonatkozik, akik Bulgáriába áttelepültek, vö. Ivanov : i. m. 311. Az MMFH. II. szerint is itt azokról a politikai és egyházi személyiségekről lehet szó, akik a magyarok bejövetele után Bolgáriába menekültek,
