Századok – 1976
Közlemények - Király Péter: A Naum-életírás a magyarokról 842/V
KÖZLEMÉNYEK Király Péter: A Naum-életírás a magyarokról Moravcsik Gyula „A magyar történet bizánci forrásai. Budapest, 1934". című művében azt írja, hogy a Naum-élete nevet viselő forrás eddigelé a magyar tudományos irodalomban teljesen ismeretlen maradt (i. m. 132). E forrás jelentőségét abban látja, hogy az egykorú szerző a magyar honfoglalásról is megemlékezik benne és hogy ez az egyedüli a külföldi források közüí, amely a magyarországi honfoglalás előtti bolgárokról is tudósít.1 À Naum-életírásnak egy régebbi és egy újabb szláv szerkesztése ismeretes^ Az I. (vagy régebbi) életírás egy 15. századi prologban őrződött meg. Lelőhelye a Zografos-monostor; a kézirat jelzete: Prolog No 47., 308. lap. Elsőként Jordan Ivanov tette közzé 1908-ban: Bblgarski starini izb Makedonija. Sofija, 1908. 51-55 (1931. 305-311).2 Lássuk először az emlélc magyar fordítását a Lavrov idézett munkájában közölt fotókópia alapján. Idézőjelben a szószerinti fordítást, idézőjel nélkül a tartalmi kivonatot közlöm, míg dőlt szedéssel a magyarokra vonatkozó részt emelem ki és szögletes zárójelben a kiegészítéseket adom meg. Az eredeti cirill-betűs szöveget latinra írom át. „December hónap 23-ika (kg). A mi tiszteletre méltó Naum atyánk emlékezete („pametb")." Naum pap („Naumb prezvyterb/ъ") a boldog Klimentnek volt a társa, akivel sok nyomorúságon és szenvedésen ment át az eretnekek („ot eretigb")3 részéről. 1 Moravcsik: i. m. 131; uő.: Die archaisierenden Namen der Ungarn in Byzanz: BZ. XXX (1929/30), 248. " További kiadások, fordítások: P. A. Lavrovb: 2itija sv. Nauma Ochridskago i sluzba jemu: Izv. ORJaS 1907 g., torn XII, kn. 4. SPb. 1908, 1 — 61 (a fotókópiát is közli); Fr. Snopek : Konstantinus-Cyrillus und Methodius, die Slavenapostel. Kremsier, 1911. 429 — 431; B. Angelov—M. Oenov : Stara bblgarska literatura. Sofija, 1922. 157 — 160; V. St. Kiselkov : Sveti Kliment Ochridski. Sofija, 1941. 142 —144; I. Dujóev : Iz stara bï>lgarska kniznina. I. Sofija, 1943. 60 — 62; M. Weingart: Texty ke studiu jazyka a písemnictví staroslovënského. Praha, 1949. 187 —188; Christomatija po staroblJgarska literatura.2 Sofija, 1967. 106, 124-127 [= Christ.], Ua. Christ.3 1974. 106, 124-127; M. Kusseff: St. Nah um: The Slavonic and East European Review, 29 (1950/1961), 139 —152; E. Georgiev : Razcvetbt na bblgarskata literatura v IX —X v. Sofija, 1962. 156 —160; J. Stanislav : Slovanski apoätoli Cyril aMetod a ich cinnost' vo Velkomoravskej risi. Bratislava. 1945, 72 — 78; ugyanő: Dejiny slovenského jazyka. III. Bratislava, 1957. 73- 74; P. Baikoè: Pramene k, dejinám Veíkej Moravy. Bratislava. 1964. 288- 290; Proslava na Kiril i Metodij. Sofija, 1963. 90 — 94; Magnae Moraviae Fontes Historici. II. Brno, 1967. 177-179 [= MMFH.]. 3 Az „eretnekek"-en a „frankok" értendők, akik azt a „tévtant hirdették, hogy a Fm az Atyától, míg a Lélek a Fiútól származik". Vö. Bioç КЛгщетод V/1 7, Id. MMFH. II, 212. A frank-bajor papság ugyanis már 868-ban a wormsi gyűlésen elfogadta a „Credo"
