Századok – 1976
Tanulmányok - Stier Miklós: Oktató-nevelő munka a Szociáldemokrata Pártban és a szakszervezetekben 802/V
0KTATÓ NEVEI.ÖMUNKA AZ MSZDP-BEN 817 os arányok kialakulásához) kétségtelenül a gazdasági válság társadalmi, politikai, ideológiai hatása adta meg a végső lökést. A pártban folyó oktató-nevelő munka mintegy kikristályosodott, kialakította a maga profilját: a marxizmus szociáldemokrata értelmezésű világnézeti, elméleti oktatása lett a legfontosabb. E profil kialakításában fontos állomás volt az 1926 1927. év, amikor különvált a szakszervezeti és a pártoktatás, végül pedig a gazdasági válság, amely a tömegek érdeklődését fokozottabban a napi aktuális politikai és gazdasági problémák felé irányította. Sajnos a húszas évek végének szakszervezeti oktató munkájáról gyérebb adatok állnak rendelkezésünkre. Mint láttuk, lényegesen kevesebb rendszeres ismeretterjesztő előadást tartottak, mint a pártszervezetek. Ezeknek az előadásoknak tematikai megoszlása arról tanúskodik, hogy a Szakszervezeti Tanács 1926 szeptemberi döntésének érvényt szerezve itt tényleg a gyakorlati irányú nevelést szolgáló, praktikus témák kerültek túlsúlyra. „Az elvont fogalmakat ismertető előadások helyett a legtöbb szakszervezetben gyakorlati irányú előadásokat tartanak" - írja a Szakszervezeti Tanács jelentése.2 5 Az előadások anyagának megoszlását a következő táblázat szemlélteti:2 6 1927—1928 1928—1929 Szakszervezeti, szociálpolitikai és gazdasági előadások 95 144 Egészségügyi 20 23 Technikai 8 11 összesen : 123 178 A szakszervezeti oktatás előadó-gárdája zömmel a szakszervezeti mozgalom vezetőiből állt. Céljuk az volt, hogy a gyakorlati munkában szerzett tapasztalatokat értékesítve neveljék, oktassák a munkásokat mindennapi problémáikban való tájékozódásra. Előadásaikban a munkásmozgalom s különösen a szakszervezeti mozgalom keletkezését, történetét, a gazdasági életre, a mozgalomra és az egyes szakmák érdekeire való kihatását tárgyalták, továbbá szociálpolitikai és egyéb a szakszervezeti mozgalom körébe tartozó kérdéseket (pl. a szakszervezeti tagok kötelességei, a bizalmi férfiak feladatai, a kollektív szerződések megkötésének problémái, a belső szakszervezeti élet kérdései stb.) világítottak meg.27 Mint említettük, az évtized második felében csökkent a tanoncnevelés intenzitása. Sajnos, forrásaink erre vonatkozóan is gyérebbek, szűkszavúbbak. A Szaktanács 1926 1929. évi jelentése az előadások tematikáját illetően csupán annyit említ, hogy „szocialista, szakszervezeti, gazdasági, szociálpolitikai, egészségügyi, természettudományi, irodalmi és történelmi" tárgyú oktatás folyt a tanoncifjúság körében. (A tematikai megoszlás arányairól közelebbit nem tudunk.) „Ezen kívül hat összevont tanfolyam működött, amelyekben iskolaszerű oktatás alapján az arra alkalmas ifjak magasabb fokú képzésben 25 A szakszervezeti mozgalom Magyarországon 1926—1929. A Magyarországi Szakszervezeti Tanács jelentése. Bp. 1930. 72. 26 Uo. 27 Szakszervezeti Értesítő. 1925. júl. 1. 50.
