Századok – 1976
Tanulmányok - Stier Miklós: Oktató-nevelő munka a Szociáldemokrata Pártban és a szakszervezetekben 802/V
816 PTIER MIKLÓS Egészében véve úgy látszik, hogy a 20-as évek közepének nagy lendülete az évtized második felében alábbhagy, s az oktató-nevelő munka bizonyos mértékig veszít intenzitásából. Csak az évtized legvégén, 1929 1930-ban tapasztalhatunk újabb élénkülést. A válság első éveiben ugyanis a pártoktatásban határozottan emelkedik a megtartott előadások száma, s a szakszervezetek oktató munkájában is hasonló tendenciára utalnak a meglevő adatok. 1928 1929-ben ugyanis mind a felnőttoktatásban, mind a tanoncoktatásban lényegesen több előadás hangzott el, mint az előző ciklusban. A súlyos gazdasági válság hatására megélénkült az érdeklődés az aktuális napi problémákkal kapcsolatos gazdasági vagy politikai természetű kérdések iránt, s ez 1929— 1930-ra határozottan fellendítette a párt és a szakszervezetek oktató-nevelő tevékenységét.24 De vizsgáljuk meg, milyen volt az évtized utolsó éveinek tematikája, milyen tartalommal telítődött a munka ezekben az években. A 815. oldalon levő táblázatból első pillantásra is látható, hogy a húszas évek végére a társadalomtudományok aránya az össz-előadásokon belül tovább növekszik az évtized közepéhez képest. Számításaink alapján a következő arányszámok érzékeltethetik a tendenciát: 1926 -1927 1928—1929 1929—1930 Társadalomtudományok 72,7% 80,4% 84,6»/0 Természettudományok 17,0% 11.3% 7Д% Egyéb (sport, vegyes stb.) 10,3% 8,3% 8,3% összesen : 100% 100% 100% A kifejezetten a szocializmussal és az aktuális politikai kérdésekkel, a gyakorlathoz szorosabban kötődő problémákkal foglalkozó előadások aránya pedig az össz-előadásokon belül a következőképpen alakul: 1926—1927 1928—1929 1929—1930 Szocializmus, pol. gazdaságtan 28,3% 43,7% 50,1% Gyakorlati politika (szakszervezeti kérdések, szociálpolitika stb.) 15,9% 13,7% 16,0% Összesen : 44,2% 57,4% 66.1% A húszas évek végére tehát az MSzDP-ben folyó oktató-nevelő munkában egyértelműen a társadalomtudományoknak, mindenekelőtt a politikai gazdaságtannak az oktatása került előtérbe. A jelenség mögött — úgy véljük, - a gazdasági válság által megmozgatott, aktivizált munkásság tömeges érdeklődésének megnövekedését kell látnunk. Egyébként már a húszas évek derekától egyre erősödik ez a tendencia, amelynek kiteljesedéséhez (a 84,6 illetve 50,1%-24 Pártvezetőségi jelentós, 1930. 67.
