Századok – 1976
Tanulmányok - Pölöskei Ferenc: Hatalmi viszonyok 1919 őszén Magyarországon 757/V
HATALMI VISZONYOK 1919 ŐSZÉN MAGYARORSZÁGON 793 nagy plakátokon tették közzé. Éjszakai kijárási tilalmat vezettek be és telefonzárlatot rendeltek el. Tehát az intézkedések egész sorával igyekeztek biztosítani a bevonulás zavartalanságát. Előkészítésében az ellenzéki pártok csakúgy részt vettek, mint a kormány és pártjai, vagy a különböző karhatalmi alakulatok és az egyházak. A hadsereg alakulatai már november 15-én Budapest határában állomásoztak. Egyes csoportjai azonban a városba mentek és résztvettek a „diadalmas" bevonulás előkészítésében. A fővezérség számára lefoglalták a Gellért Szállót. (Két lakosztályát, — amint láttuk - Friedrich már korábban felajánlotta Horthy számára.) 1919. november 16-án délelőtt Kelenföldön át megindult a darutollas, Bocskai-sapkás hadsereg az Országház felé. Élén fehér lovon, ellentengernagyi egyenruhában Horthy haladt. November 16-a az úri Magyarország ünnepévé vált. Nemcsak a román hadsereg ki vonulását s az újabb megszállás elhárítását ünnepelte. Horthyban látta új sikerei zálogát, kül- és belpolitikai reményei teljesülésének s az újabb forradalmak megakadályozásának biztosítékát. A budapesti bevonulást ezért az újabb diadalutak nyitányának is tekintették. A fővezérnek szinte misztikus erőt tulajdonítottak. Még a polgári liberális Pesti Hírlap is így írt „A haza élő képe" című cikkében: „Egy szörnyűséges megpróbáltatásokkal teljes év után diadalmas érzéssel üdvözöljük az igazi nemzeti hadsereget, mint a magyarság százados álmainak megvalósultát, lelkes bizalommal köszöntjük benne teljes leromlásunk közepette is nemzeti felemelkedésünknek, dicsőséges hivatásunknak oly ősi és mégis oly iij érces zálogát. . . ebben a hadseregben látjuk az örökké halhatatlan haza képét, benne századokra eltemetett eszményeink feltámadását. . . Öregek, ifjak, férfiak, nők, hatalmasok és gyöngék fohászosan rebesgetik: íme itt a magyar hadsereg és vele itt a magyar haza. . ,"131 Az első állomás a Gellért tér volt. Ide sereglettek a különböző ellenforradalmi egyesületek tagjai, diákok, a kíváncsiskodók ezrei. A rendfenntartást 400 tűzoltó látta el. Az udvarias hangú üdvözlő beszédet Bódy polgármester mondta. Horthy azonban a november 5-i megállapodással ellentétes tartalmú brutális szavakkal válaszolt: „Szerettük, becéztük ezt a várost, amely az elmúlt évben a nemzet megrontója lett. Tetemre hívom itt a Duna partján a magyar fővárost: ez a város megtagadta ezer éves múltját, ez a város sárbatiporta koronáját, nemzeti színeit és vörös rongyokba öltözött".13 2 Horthy ezután csapatainak élén, sisakos rendőrök sorfala mellett a Ferencz József hídon, a kiskörúton, majd az Alkotmány utcán át az Országházhoz vonult. A rikkancsok mindenütt a fővezér fényképével ellátott emléklapokat árusítottak. Rajtuk a „falu" számára szóló üzenetével: „Falu népe, fajunk törzse, ős erényünk letéteményese, hozzád száll köszönetem és meleg üdvözletem a mai napon, ebből a nagy megtévesztett városból. Ha a te fehér házacskáidból kisugárzó őserő megtölti a főpaloták és munkásházak lakóinak szívét is, akkor Magyarország nagyobb és hatalmasabb lesz, mint valaha".13 3 10 óra előtt 10 perccel egyszerre megszólaltak a harangok. Az Országház lépcsőjén felállított díszsátornál a Szózat elhangzása után először Friedrich, majd Horthy beszélt. „A hosszantartó szétzüllési processzusból — mondotta többek között — a felépítés is hosszantartó lesz. Ha tartamát meg akarjuk rövidíteni, akkor ki kell irtanunk minden mérget a nemzet lelkéből és össze kell fogni min-131 PH, 1919. nov. 16. 132 PH, 1919. nov. 18. 133 Uo.
