Századok – 1976
Tanulmányok - Pölöskei Ferenc: Hatalmi viszonyok 1919 őszén Magyarországon 757/V
788 PÖLÖSKEI i'ERENC bukaresti tartózkodásával.11 3 Az antanthatalmak megbízottjával így a lemondott miniszterelnök folytatta a tárgyalásokat s ez a körülmény eleve csökkentette megállapodásaik értékét. A csűrés-csavarás valamennyi fortélyát felvonultató román burzsoá politika reprezentánsának szavahihetőségét különben is többször megkérdőjelezték már a békekonferencián. Miután most már nem térhetett ki a tárgyalások s az engedmények elől, utódjának kívánt kiskaput nyitni ezek feloldása számára. Kiderült azonban, hogy részben az antanthatalmak ellentétei, részben a magyarországi belpolitikai problémák megoldatlansága miatt a jegyzékekben megfogalmazott, Romániával szembeni antanterélv nélkülözi a valóságos alapot. A békekonferencia négy kérdésre kért választ: 1. Kész-e Románia a Békekonferencia által megjelölt napon csapatait Magyarországról kivonni ? 2. Hajlandó-e azonnal megszüntetni a magyar javak elrablását? 3. Hajlandó-e átengedni a Jóvátételi Bizottságnak a már elhurcolt javakat ? 4. Kész-e együttműködni a Szövetségesekkel a magyar belpolitika rendezésében ?11 4 A román kormány még Clerk megérkezése előtt mindezekhez a kérdésekhez jegyzékben küldte el állásfoglalását Párizsba s lényegében azt ismételgette a tárgyalások során Bratianu is. Ezzel az antantmegbízottat mintegy a román kormány és a békekonferencia közvetítője szerepére kívánta korlátozni. A rekvirálások tekintetében Románia súlyos háborús veszteségeire hivatkozott. Sérelmezte, hogy a békekonferencia a határrendezésnél a június 13-i jegyzéket tekintette irányadónak s figyelmen kívül hagyta az 1916. évi bukaresti szerződést. Az új határvonal — szerinte — sem a gazdasági, sem a katonai, sem a közlekedési tényezőket nem veszi figyelembe.115 Bratianu különben Clerk-kal folytatott megbeszélései során készségét fejezte ki a békekonferencia Tanácsával való együttműködésre, kilátásba helyezte a román csapatok visszavonását, sőt a Magyarországból elhurcolt javak értékének felülvizsgálatát.11 6 Szeptember 28-án megalakult az új kormány, a Brátianuhoz közelálló politikus, Vaitoianu vezetésével, s 29-én Clerk kevés eredményét látva küldetésének, visszavonult Párizsba. Október elsején megszakította útját Budapesten, de a békeszerződés előfeltételeit tekintve, itt sem talált kedvezőbb körülményeket. Alig létezett magyar karhatalom, ami pedig a békekonferencia egyöntetű állásfoglalása értelmében a román csapatok kivonásának feltétele, a forradalom visszatérése meghiúsításának s a szélsőjobboldali kilengések megakadályozásának biztosítéka lett volna. Nem került sor a Friedrich-kormány lényeges kibővítésére sem. A főkérdéssé így 1919 októberében a magyar belpolitika kérdése vált, ennek rendelődött alá a román királyi kormány magyarországi politikája is. Október közepén megszületett a döntés: Clerk a Szövetséges Hatalmak képviselőjeként utazzék Budapestre s tárgyaljon a pártokkal egy koalíciós kormány megalakulásáról.117 113 Uo. 167, továbbá Juhász 1975. 41. 1,4 Ránki 1967. 167. 115 Uo. 168, továbbá Arday K. 116 Ránki 1967. 168. 117 Uo. 174; továbbá Juhász 1975. 42
