Századok – 1976
Tanulmányok - Pölöskei Ferenc: Hatalmi viszonyok 1919 őszén Magyarországon 757/V
HATALMI VISZONYOK 1919 ŐSZÉN MAGYARORSZÁGON 789 A Clerk-misszió Magyarországra küldése az antanthatalmak magyarországi politikájának bizonyos kompromisszumát jelentette. Egyrészt meghiúsította Románia újabb területi aspirációit Magyarországgal szemben, másrészt azonban Anglia is tudomásul vette a magyarországi ellenforradalom lényegét, jobban számításba vette az újonnan születő szélsőséges jobboldali ellenforradalmi erőket. Másszóval feladta korábbi célkitűzését, a polgári demokratikus berendezkedésű Magyarország létrehozásának tervét. így csupán az aktív legitimizmus s a szélsőjobboldali kilengések visszaszorítására törekedett. Nem hagyta azonban figyelmen kívül a legjelentékenyebb ellenforradalmi katonai erőt képviselő fővezérséget. Clerk Magyarországra küldése ugyanakkor Horthy számára is feladta a leckét. Katonaszerepét képes-e az antanthatalmak kívánságai szerint megváltoztatni ? Hajlik-e egyáltalán valamiféle politikai alkura ? Clerk mindjárt megérkezése után tárgyalásokat kezdett a pártok vezetőivel egy, az antant és az utódállamok számára is elfogadható, a Habsburgkérdést kikapcsoló koalíciós kormány létrehozásáról. Az események azt bizonyítják, hogy a misszió Magyarországra küldését s ezen keresztül az antanthatalmak magyarországi politikáját mind a liberálisok és a szociáldemokraták, mindFriedrichék jócskán félreértették. Az előbbiek a fasiszta tendenciák visszaszorításában s egy polgári liberális rendszer kiépítésének lehetőségében bíztak, Friedrich ugyanakkor „a nemzeti, keresztény közakarat" megszervezésével és megszólaltatásával hatalmon maradását remélte. A keresztény pártok, szervezetek táviratokkal árasztották el Clerkot, s tiltakoztak mindenfajta demokratikus, liberális politikai fordulattal szemben. Az antantmegbízott akcióját a szövetségeseknek a magyarországi fegyveres erő körüli vitája is hátráltatta. A tanács november 3-i ülésén tárgyalták Clerk levelét, amelyben kedvező színben tüntette fel Horthyt, sürgette a román csapatok visszavonását s a karhatalom gyorsabb szervezését. Berthelot ezzel szemben a francia javaslatot terjesztette elő. Eszerint a Szövetségesek erői váltsák fel a visszavonuló román csapatokat. A Friedrich-kormány mondjon le és demokratikus liberális kormány alakuljon. Ez a javaslat Horthy „nemzeti hadseregének" lefegyverzését is magában foglalta.118 Megbomlott ugyanakkor a korábbi francia- olasz összhang. Olaszország ugyanis a délszláv állammal szemben lehetségesnek tartotta Horthy megnyerését. A szövetséges hadsereg megszervezését ellenezte Csehszlovákia és a délszláv állam s tiltakoztak ellene a tábornokok is, mert szerintük egy ilyen lépés „Magyarországot ismét a forradalomba kergeti".119 A francia álláspont ilyenformán elszigetelődött. A helyzet megoldásának kulcsa most már valóban Clerk kezében összpontosult. Annál is inkább, mert a román kormány kilátásba helyezte csapatai kivonását a Tisza vonaláig.120 Ezzel ugyanakkor szükségszerűen előtérbe került Horthy és a „nemzeti hadsereg" hatalmának kiszélesítése. Mindezideig katona voltára hivatkozva kitért általában a pártpolitika elől. Csupán a Nagyatádi Szabó vezette Kisgazdapárttal került dunántúli fővezéri szemléi alkalmával kapcsolatba. Amikor 1919. szeptember 8-án Soós Károly vezérkari főnök és Magasházv László társaságában először ment Kaposvárra, a katonai szemle után felkereste a Kisgazdapárt küldöttsége és támogatásáról biztosította. Kérte ugyanakkor, hogy a mezőgazdasági munkák miatt szakaszosan hívják be a hadseregbe a besorozottakat. 118 Ránki 1967. 176. 119 Uo. 177. 120 Ránki 1967. 179. 3'
