Századok – 1976

Tanulmányok - Pölöskei Ferenc: Hatalmi viszonyok 1919 őszén Magyarországon 757/V

HATALMI VISZONYOK 1919 ŐSZÉN MAGYARORSZÁGON 787 osztotta, korlátozta is azt. .Szembetűnővé váltak az ellentétek a gazdasági, társadalmi kérdések terén a Pécsi Szocialista Párt, valamint a városi tanács között. Abban azonban valamennyi irányzat megegyezett, hogy megakadá­lyozzák, vagy legalábbis elodázzák a Horthy hadsereg bevonulását. A Clerlc-misszió és Horthy budapesti bevonulása Horthy az ellenforradalmi erők elképzelései szerint — amint láttuk — már siófoki fővezérsége idején kialakította az új kormányzati rendszer több lényeges elemét. Hatalmának további kiszélesedését azonban a kül- és belpoli­tikai tényezők egész sora elősegítette, ő maga is fokozatosan túllépte a katonai szolgálati szabályzatok körét, túlhaladta katona mivoltát s politikussá vált. Ezzel lehetőséget teremtett ahhoz, hogy a számottevő kül- és belpolitikai ténye­zők benne lássák az új, ellenforradalmi Magyarország hivatott vezéralakját. Az antanthatalmak magyarországi politikája az alapvető egyezések mellett lényeges különbségeket is tartalmazott. Az azonosságok háborús győ­zelmükből, vállalt kötelezettségeikből fakadtak, de a szovjet-, a kommunista­ellenesség s az újabb európai szocialista forradalmak megakadályozásának szán­déka is összekötötte őket. Az új kelet-közép-európai elrendeződésben azonban mindegyikük a maga súlyának növelésére törekedett.111 Csak 1919 október közepe táján sikerült egységre jutniok abban, hogy a belpolitikai viszonyok konszolidálása, a békeszerződés feltételeinek előkészítése érdekében, teljhatal­mú antant-missziót küldenek Magyarországra, Clerk angol diplomata vezetésé­vel. Ekkorra azonban már a fővezérség irányítása alatt a Dunántúlon kiépült a fasiszta jellegű hatalom, s a románok által megszállt területeken tombolt a terror. Nemcsak a Tanácsköztársaság, hanem a polgári demokratikus forrada­lom vívmányait is felszámolták. Amikor Clerk, a konszolidáció megteremtésé­nek programjával Magyarországra érkezett, a keresztény és nemzeti jelszavas ellenforradalom nemcsak a szocialista, hanem a demokratikus, sőt a liberális erőket is szétverte. Életre keltésükre Clerk sem törekedett, már csak a Szovjet­oroszország-ellenesség miatt s az európai forradalmi mozgalmak megakadályo­zása végett sem. Kezdetben a régi uralkodó osztályok egyes politikusaival — többek között Andrássyval, Apponyival, Bethlen Istvánnal — tárgyalt. Hagyományos monarchista mivoltuk, a külföld s az új keresztény, nemzeti pártok ellenállása miatt azonban nem emelhette őket a politika, élvonalába. De egy ideig még ők maguk sem törekedtek erre. Előzőleg azonban Sir George Clerk-ot, az angol külügyminisztérium kelet-közép-európai ügyekkel foglalkozó magas beosztású diplomatáját, a párizsi béketárgyalásokon Curson külügyi államtitkár magántitkárát, Bukarestbe küldték.112 Brátianu román minisz­terelnök ugyanis — kihasználva az antanthatalmak ellentéteit is figyelmen kívül hagyta a Párizsból hozzá érkező antant-jegyzékeket, amelyek a román csapatok megállítását, illetve visszavonását, magyar karhatalom megszer­vezését s a nagyméretű román rekvirálások beszüntetését tartalmazták. Clerk 1919. szeptember 12-én a magyar békeszerződés útjába a román kormány által emelt akadályok elhárításának feladatával érkezett a román fővárosba. Furcsa fogadtatásban részesült. Brátianu ugyanis lemondott, de megbízást kapott az ügyek további vitelére s ez csaknem egybeesett Clerk 111 Juhász 1976. 39. 112 Ránki György : A Clerk-misszió történetéhez. Történelmi Szemle, X. évf. 1967. 2. sz. (a továbbiakban: Ránki 1967) 166. 3 Századok 1976/5.

Next

/
Oldalképek
Tartalom