Századok – 1976

Tanulmányok - Pölöskei Ferenc: Hatalmi viszonyok 1919 őszén Magyarországon 757/V

HATALMI VISZONYOK 1919 ŐSZÉN MAGYARORSZÁGON 759 riumé Csilléry András, a pénzügyminisztériumé Grünn Jánosi etl Tíí nappal később újjáalakult a kormány. A belügyi tárcát Perényi Zsigmond báró, a külügyit Lovászy Márton, a földművelésügyit Nagyatádi Szabó István, a vallás-és közoktatásügyit Huszár Károly kapta. Halíer Istvánt propagandaminiszterré nevezték ki, Teleki Pál grófot pedig megbízták a béketárgyalások előkészítésével.9

De ez a kormány sem volt hosszúéletű, rövidesen átadta helyét a harmadik Friedrich-kormánynak. Friedrich az antanthoz intézett jegyzékeiben a Károlyi- és a Berinkev-kormány tagjait már egy sorba állította a kommunistákkal, mert „visszaéltek a hatalommal, az ország kormányzását rablógyilkosok kezére juttatták, s így a Tanácsköztársaság bűneiben is bűnrészesek".10

Ebből a felfogásból fakadt belpolitikai tevékenysége is. Helyzete azonban kül- ésbelpolitikailag egyaránt labilis maradt. Hiszen az idegen, — mindenekelőtt a román királyi — csapatok már korábban semmibe vették az antantjegyzékek által meghatározott demarkációs vonalakat. Az új országhatárok kijelölése pedig a békeszerződésre várt. A békefeltételeket diktáló ötös tanács tagjai azonban már csak a környező államok — a Szerb-Horvát-Szlovén állam, Csehszlovákia és Románia — Habsburg-ellenessége miatt sem tekintették tárgyalópartnerüknek a legitimista Friedrich-kormányt. De belső helyzete is ingatag, alkotmányjogi státusa pedig szinte egyedülállóan zavaros volt. Horthy ugyanis - az ország meg nem szállt területein — már 1919 augusztus első felében kiépítette katonai politikai rendszerét, emiatt a Friedrich-kormány tényleges hatalmi eszközökkel sehol sem rendelkezett. Magát az 1918-as polgári demokratikus forradalom előtti jogrendszer folytatójának, letéteményesének tekintette, de az 1918 előtti jogviszonyok, — így mindenekelőtt a dualizmushoz kapcsolódó alkotmányjogi szálak — már az Osztrák — Magyar Monarchia felbomlásakor megszakadtak. Emiatt nem lehetett szó a korábbi államfő, az osztrák császár és magyar király IV. Károly visszatéréséről és a dualizmus-kori kétkamarás parlament összehívásáról. Tiltották mindezt az antanthatalmak, de a hatalomban nagyobb szerepre vágyó tiszti, hivatalnoki, közép- és kisburzsoá rétegek is új jellegű és összetételű törvényhozó hatalom kialakítását kívánták. Friedrich kormányát tehát az ellenforradalmi zűrzavar szülte, élete kül- és belpolitikai támasz híján nem lehetett tartós. Pedig több kísérletet tett elszigeteltségének felszámolása érdekében. Kormányzásának igyekezett alkotmányos színezetet adni s — amint jeleztük — több ízben átalakította kormányát. Már a puccs idején alkut kötött Habsburg József főherceggel. Elismerte a főherceget ideiglenes államfőnek, kormányzónak, aki viszont ugyancsak ideiglenes jelleggel — proklamálta a Friedrichkormány kinevezését. „Abból a soha el nem múló szeretetből, — írta József főherceg augusztus 7-én közzétett kiáltványában -, amellyel a magyar néphez ragaszkodom és visszapillantva a legutóbbi 5 év közös szenvedéseire, valamint engedve a minden oldalról hozzám nyújtott kívánságoknak, kézbevettem a mai lehetetlen helyzet megoldását. Nem nézhetem, hogy szegény összeroskadó hazánk sorsa felett politikusok és különböző érdek- és pártcsoportok marakodjanak. . ,"11

Ez az „alkotmányjogi" sakkhúzás azonban nem szilárdíthatta meg sem az ideiglenes „államfő", sem a kormány pozícióit. A szomszédos államok, mivel ebben a Habsburg-ház restaurálásának lehetőségét látták — nyomban tiltakoztak miatta. 9 Iratok 1953. 133—136. 10

Vas megye Levéltára. Közgyűlési jegyzőkönyv (a továbbiakban: Vm. L. Közgy. jkv.) 1919. nov. 4. 11

OL ME К. 26. 1919. 1203 es. 3877 sz.