Századok – 1976
Tanulmányok - Pölöskei Ferenc: Hatalmi viszonyok 1919 őszén Magyarországon 757/V
TANULMÁNYOK Pölöskei Ferenc: Hatalmi viszonyok 1919 őszén Magyarországon A kormánypolitika az ellenforradalom első hónapjaiban Az ellenforradalom hatalomra kerülését követő hónapokban a polgári alkotmányosság leglényegesebb faktorai — a törvényhozó hatalom, és az államfő — hiányoztak az államéletből. Az ellenforradalom felszámolta a Tanácsköztársaság vívmányait, véres bosszúhadjáratot indított tisztségviselői ellen, negligálta a politikai szabadságjogokat, s a tomboló fehér terrornak gyakran politikailag közömbös emberek is áldozatául estek.1 Horthy a Dunántúl nagy részén 1919 augusztusában kiépítette katonai, politikai hatalmát, a román csapatok pedig már a tanácskormány lemondása után három nappal, augusztus 3-án 4-én bevonultak Budapestre, sőt rövidesen a Dunántúl északnyugati részét is megszállták. E körülmények és persze az antanthatalmak támogatásának hiánya miatt az egymást váltó kormányok alig-alig rendelkeztek tényleges hatalommal. A Tanácsköztársaság leverését követően a kormánypolitikát tekintve külön periódusként tarthatjuk számon a Peidl-kormány hat napját. Böhm Vilmos, a tanácskormány bécsi követe még 1919. július 23-án megállapodott az olasz és angol misszió vezetőjével, Borghese herceggel, illetve Cuninghame ezredessel egy szociáldemokrata kormány megalakításáról.2 Az 1919. augusztus elsején megalakított kormány elnöke Peidl Gyula lett, tagjai között találjuk Peyer Károlyt, Haubrich Józsefet, Miákits Ferencet s fenntartottak benne egy helyet a külföldön tartózkodó Garami Ernő számára is.3 A későbbiek során a kormány kibővítését tervezték liberális polgári politikusokkal. A Peidl-kormányt — jellegét tekintve — nem moshatjuk össze a Tanácsköztársaság idején Károlyi Gyula elnökletével Aradon, majd Szegeden működött ellenforradalmi kormánnyal. Nem mintha ez a — hangoztatott jelszavai szerint demokratikus „szakszervezeti kormány" ellenforradalmiságtól mentes kormány lett volna; jellege, kormányzásának lényege mégis különbözött 1 Iratok az ellenforradalom történetéhez. I. k.: Az ellenforradalom hatalomrajutása és rémuralma Magyarországon 1919—1921. Szerkesztette és a bevezető tanulmányt írta: Nemes Dezső. Bp. 1953, második kiadás 1956 (a továbbiakban: Iratok 1953, illetve 1956) 176—197. — Nemes Dezső: Az ellenforradalom története Magyarországon 1919—1921. Bp. 1962 (a továbbiakban: Nemes 1962.) 91—113. — A határban a halál kaszál. Fejezetek Prónay Pál feljegyzéseiből. Szerkesztette és bevezető tanulmánnyal ellátta Szabó Agnes és Pamlényi Ervin. Bp. 1963 (a továbbiakban: A határban a halál 1963). 2 Papers Relating to the Foreign Relations of the United States. The Paris Peace Conference 1919 (a továbbiakban: Papers). VII. k. 254. Vö. Iratok, 1956. 107—108. — Public Record Office. London. Foreign Office 371. General Political Correspondence (a továbbiakban PRO FO). 608 vol. 12 file: 46/115. No. 16. 255. Vö. Arday Lajos: Magyarország és Nagy-Britannia diplomáciai kapcsolatai 1918—1919. Kézirat. Kandidátusi disszertáció (a továbbiakban Arday L.) — Juhász Gyula: Magyarország külpolitikája 1919—1945. Bp. 1975 (a továbbiakban: Juhász 1975) 34. 3 Kirschner Béla: A „szakszervezeti kormány" hat napja. 1919. Bp. 1968 (a továbbiakban: Kirschner 1968) 74. l