Századok – 1976
Folyóiratszemle - Vartiková; M.: A Szlovák Kommunista Párt össz-szlovákiai munkaértekezlete; a Csehek és Szlovákok Nemzeti Frontja kormányprogramjának kialakítója 750/IV
750 FOLYÓIItATSZEMXE követ útján. A háború vége felé a szlovák néppártiak, hogy nemzetközi elszigeteltségükből kilépjenek, olyan terveket dolgoztak ki, amelyek egy „katolikus közép-európai föderáció" létrehozását tűzték ki célul lengyel, szlovák ós magyar, esetleg osztrák részvétellel. A szlovák politikai ellenzék sok képviselője viszont nemcsak a lengyel menekülteknek és partizánoknak segített, hanem többen a varsói felkelésben is részt vettek. Érdekes adalék, hogy a felkelők oldalán 25 szlovák nemzetiségű katona küzdött, akik a magyar hadseregből dezertáltak. A lengyel partizánok viszont a szlovák nemzeti felkelésben vettek részt. Kb. 230-ra tehető az egyes szlovák és szovjet osztagokban küzdő lengyelek száma. Az illegális szlovák sajtó részletesen foglalkozott az 1944. évi varsói felkeléssel; a kormánypárti lapok inkább intő példát láttak az eseményekben a szlovákság számára — természetesen itt sem hiányzott a német propaganda sugalmazása. A cikk a háború végét ós az első békeéveket már csak összefoglaló jelleggel tárgyalja, egyes fontosabb részleteket emelve ki. Szlovák, lengyel és szovjet együttműködéssel semmisítették meg 1944—1947 között a Szlovákia területére is átszivárgó ukrán fasiszta bandákat (UPA). A felszabadult Csehszlovákia és Lengyelország pedig a müncheni egyezmény előtti helyzetnek megfelelően rendezte a két ország közötti határkérdéseket. (Przeglqd Hietoryczny, 1975. 3. szám, 411 — 442. lap) P. Á. M. Vartiková : A Szlovák Kommunista Párt össz-szlovákiai munkaértekezlete, a Csehek és Szlovákok Nemzeti Frontja első kormányprogramjának kialakítója Az 1944 augusztusi Szlovák Nemzeti Felkelés folyamán létrejött a népforradalom legfőbb hatalmi szerve, a Szlovák Nemzeti Tanács. A tanácson belül paritás volt a Szlovák Kommunista Párt (SzlKP) és a nemzeti ellenállásban résztvevő burzsoázia pártja, a Szlovák Demokrata Párt között. A kibontakozó népi demokratikus forradalom vezetője > azonban egyértelműen a szociáldemokratákkal a marxizmus—leninizmus ideológiai alapján egyesült SzlKP volt. A Nemzeti Tanács 1944 augusztus végétől betöltötte a for- ' radalmi kormány és parlament funkcióit is. , A londoni emigráns csehszlovák kormány, élén Benes elnökkel, több kérdésben szemben állt a Szlovák Nemzeti Tanáccsal. Igényt tartott a Nemzeti Felkelés irányítására s a helyreállítandó Csehszlovák Köztársaságnak a nemzeti kérdésben kialakítandó politikája területén is ellentétes álláspontot képviselt. A Csehszlovák Kommimista Párt (CsKP) Moszkvában tartózkodó vezetősége, s személy szerint Klement Gottwald is közvetíteni igyekezett, de álláspontja a Szlovák Nemzeti Tanácséhoz állt közel. A leginkább vitatott kérdés a csehek ós szlovákok államjogi kapcsolata volt. A Szlovák Nemzeti Tanács 1944. október 3-i nyilatkozatában leszögezte, hogy az új Csehszlovák Köztársaságot a három baráti szláv nemzet (cseh, szlovák, kárpátukrán) államaként kívánja kialakítani. Ezzel szemben a londoni kormány — Benes hatására, aki személy szerint nem mondott le az egységes „csehszlovák nemzetállam" koncepciójáról — 1944. október 20-i nyilatkozatában megkerülte az államjogi átrendezés problémáját, a csehek és szlovákok viszonyáról csak általánosságokat mondott. Tudomásul vette ugyan az emigráns kormány a Szlovák Nemzeti Tanács intézkedéseit, de továbbra is az 1920. évi alkotmány kontinuitására hivatkozott. Ezzel szemben a CsKP nem vetette el a föderatív csehszlovák állam gondolatát, s így az összhang a Szlovák Nemzeti Tanáccsal e kérdésben is megvolt. A Nemzeti Tanács 1945. február 4-i programnyilatkozata felszólította a csehszlovák állampolgárokat az 1. Csehszlovák Hadseregbe való belépésre, az antifasiszta harcban való részvételre. Az új Csehszlovákia államszerkezetéről kijelentette, hogy abban a centralizmusnak nem lesz helye, a központi kormány csak az állam közös ügyeit intézi, az egyéb ügyek a cseh és a
