Századok – 1976

Folyóiratszemle - Kral; Az 1945 májusi prágai felkelés nemzetközi összefüggései 751/IV

ÏOLYÔIRATSZEMLE 751 szlovák törvényhozás és kormány hatáskörébe tartoznak majd. A nemzetiségek közül kiemelten foglalkozott a program a magyarok helyzetével. Leszögezte, hogy közülük a fasizmus támogatóinak távozniok kell a köztársaság területéről, s a demokratikus felfogású magyarok kötelességévé tette a fasiszta elemek kiszűrését saját soraikból. Gazdasági téren a program a földreformot s a kulcsiparágak államosítását, politikai téren pedig a „minden hatalmat a népnek" jelszó megvalósítását, a nemzeti bizottságoknak mint a népakaratot megnyilvánító szerveknek törvénybe iktatását követelte. Síkra szállt — a CsKP koncepciójának megfelelően — valamennyi demokratikus és antifasiszta erő nemzeti frontjának létrehozásáért. A külpolitika alapjaként a Szovjetunióval való szoros szövetséget jelölte meg. A kárpátukrán kérdésről nem beszél a nyilatkozat, ennek oka az, hogy 1944. november 26-án Kárpát-Ukrajna nemzeti bizottságai küldötteinek kongreszszusa kérte a terület felvételét a Szovjetunióba. A Szlovák Nemzeti Tanács és a CsKP küldötteinek moszkvai tárgyalásán Klement Gottwald arra törekedett, hogy Szlovákiában ne lépjék át a CsKP és a londoni kormány megegyezésének határait. Ezért nem helyeselte a Nemzeti Tanács radikális földreform tervét sem, mely elriaszthatta a középrétegeket a népi demokratikus forradalomtól. E fejlemények után tartották meg a Szlovák KP konferenciáját 1945. február 28,—március. 1-én Kassán, 110 küldött részvételével. A főreferátumot Gustáv Husák tartotta, melyben beszámolt a Szlovák Nemzeti Felkelés eredményeiről, a forradalmi hatalom kiépítéséről. A konferencia kiáltványt fogadott el a SzlKP tagjaihoz s az egész szlovák néphez. A kiáltvány fő feladatként Csehszlovákia teljes felszabadítását jelölte meg, melynek érdekében valamennyi hazafias erőt egységbe kell tömöríteni. A magyar nemzetiségűekről szólva a kiáltvány leszögezte, hogy megítélésükben a csehszlovák állammal szemben tanúsított magatartásuk lesz a döntő.A magyar lakosságnak bizonyítania kell Csehszlovákia iránti hűségét. Csehszlovákia állami berendezését a kiáltvány szerint föderatív alapon kell újraépíteni úgy, hogy a közös szervekben is megfelelő legyen a szlovákok aránya. A konferencia anyaga képezte a Szlovák Nemzeti Tanács első kassai plónumán (1945. március 2.) elfogadott memorandum alapját, mely elutasította a londoni kormány 1944. június 30-i, az egységes csehszlovák nemzetállamról szóló nyilatkozatát. Az elnöktől a felszabadított területekre való visszatérése előtt a Szlovák Nemzeti Tanács első, 1944. szeptember elsején kibocsátott rendeletének elismerését kérte, mely szerint a Tanács a szlovák nép parlamentje és kormánya. A nemzeti kérdéseken túl a memorandum ismét leszögezte a korábban már elfogadott politikai és gazdasági irányelveket, melyek a népi demokratikus Csehszlovákia felépítésére irányultak, így készítve elő a kassai kormányprogram 1945. április 5-i kiadását. (HistorieЩ őasopis 1975. 2. szám. 170—200. lap) H. V. V. Král : Az 1945 májusi prágai felkelés nemzetközi összefüggései A második világháború és a náci megszállás végén bármilyen felkelés csak népi akció formájában bontakozhatott ki, a kommunisták irányításával. Ez volt a prágai felkelés jellege is, de lefolyásában két tendencia követhető nyomon: 1. a megszállók hatalmának letörése a nép fegyveres harca útján, 2. a hatalom átvétele békés úton, a cseh burzsoázia javára. A németeknek nem sikerült a hatalmat a protektorátus tisztviselőiből álló cseh kormánynak átjátszani, így a legalitás a munkásosztály, a felkelés vezetőinek oldalán volt. A felkelés élére a Cseh Nemzeti Tanács állt, melyen belül az említett két, egymásnak ellentmondó tendencia érvényesült, s ezért nem tölthette be maradéktalanul egy fórra-