Századok – 1976
Közlemények - Mészáros László: A hódoltsági latinok; görögök és cigányok történetéhez (16. századi oszmán-török szórványadatok) 474/III
486 MÉSZÁROS LÁSZLÓ hatóságok 30-at köteleztek állami dzsizje-adó fizetésére. A 13 muzulmán cigány közül 12-őt szorítottak adófizetésre, de ők igen jelentős, 50%-os adókedvezményben részesültek: fejenként csak 25—25 akcse „resm-i bennak"-ot (zsellérpénzt) kellett fizetniük. A cigánymahalle vezetője, a cigányvajda Szinán kethüda volt, aki egy vízimalommal is rendelkezett. Neve többször előfordul a budai vámnaplókban, élénk borkereskedelmet folytatott. A cigányvajda és a kenézek tényleges hatalommal nem rendelkeztek, csak a hódítók parancsait továbbították közösségük felé, segítettek az adó behajtásában stb. A budai bírók, kenézek, kethüdák hatáskörét találóan jellemzi Derschwamb német követ az 1550-es évek közepén: ,,Csak arra voltak jók, hogy ide-oda szalasztva mások rendelkezéseit kövessék." A magyarokénál is jóval alacsonyabb gazdasági-társadalmi szinten élő cigányok vezetői, akik minden bizonnyal e korban is írástudatlanok voltak, még ennél is korlátozottabb jogkörrel rendelkezhettek: ,,a cigányvajdák, a görögkeleti kenézek működéséről a másfél évszázad alatt egyetlen írásbeli emlékünk sem maradt. Valószínű, hogy csak szóbeli formában intézkedtek, és hatáskörük, legalább a török kor első felében, még a magyar bírók hatáskörét sem érte el."5 5 Az 1547-es budai dzsizje-defter cigányösszeírása kevés változásról tesz említést.5 6 Ebben a defterben Nedelko Petri és Baraban Radoszav neve már nem szerepel, viszont 6 új névvel találkozunk (Nedelko Dimitri, Radies Yako, Isztoyan Tokil, Petrejo, Todor fia, David Szövik, Musztafa bin Abdullah). Musztafán kívül Ponity kenéz fia, Karagöz is áttért a mohamedán vallásra, és a szokásos Abdullah utónevet kapta. 1547-ben tehát éppen 60 főt regisztráltak a budai cigánymahallében, s közülük 15-en voltak mohamedán hitűek. 1559-ben is összeírták a török hatóságok a budai cigányokat. Az ezévi szandzsákdefter még publikálatlan, viszont fordítója, Káldy-Nagy Gyula röviden összegzi fontosabb adatait a magyarországi török világról készített munkájában:5 7 ,,Az 1546-ban összeírt 56 kopt közül meghalt 15 fő, úgymint 12 családfő, 2 nőtlen fiú és egy özvegyasszony, továbbá megszökött 27 fő, mégpedig 24 családfő, 1 nőtlen fiú és 2 özvegyasszony. Budán maradt továbbra is 13 családfő és 1 nőtlen fiú. Rajtuk kívül 1559-ben nyilvántartásba vettek még 9 összeírási sorba került fiút, közülük 6-ot már nősen, és 40 beköltözött családfőt. E beköltözés révén tehát a koptok száma 13 év alatt 12%-kal gyarapodott." A budai mukátaa-elszámolás 1560. április 17-i kiadás-rovata azt bizonyítja, hogy az adózó cigányok mintegy egyharmad része kovácsként dolgozott. Ezen a napon 15 cigánykovács 15 napra, 3 cigánykovács 7 napra naponként 3 akcse, összesen 283 akcse fizetést kapott néhány budai sajka, budai és csepeli kikötőbeli hajó kijavításáért.5 8 Ebben az évben a váci vámnapló is említést tesz egy cigányról: 1560. november 30-án „Çingane Marqo" két hordó bort vitt át a vámon, s 25 akcse illetéket fizetett utána.59 Az 1562-es budai tahrir defter nem tartalmaz cigányösszeírást. Lehetséges, hogy a cigánykovácsok, cigányzenészek és más török szolgálatban álló cigányok elkísérték a budai pasát 1561/ 55 Fekete: Budapest a törökkorban. Budapest története. III. к. Bp. 1944. 168 — 75; Fekete Lajos—Nagy Lajos, 1973. 399. TM Fekete, 1938. 131. "Káldy-Nagy, 1970. 111. 58 Fekete—Káldy-Nagy, 1962. 492. 59 Türkische Beiträge zur Handelsgeschichte der Stadt Vác (Waitzen) aus dem 16. Jahrhundert. Von E. Vass. = Acta Orientalia ASH. Tom. 24. Fase. 1. Bp. 1971. 20. Vácnak az 1570-es években keletkezett török házösszeírása cigányokról nem ad hírt (Fekete : A törökkori Vác egy XVI. századi összeírás alapján. Bp. 1942. 29 — 88).
