Századok – 1976

Közlemények - Barla Gyula: Adatok a fiatal Kemény politikai tevékenységéhez és nézeteihez 461/III

KEMÉNY POLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉHEZ 463 fizetők száma; 1842. január 19-én pedig —• mint írták — „reményünk felett a 600-at meghaladta". A megváltozott új hangnemet elsőnek a versenytárs: a Múlt és Jelen szerkesztője, Szilágyi Ferenc vette észre. A konzervatív politikus, aki a konkurrens lap szerkesztése mellett besúgó és denunciáns is volt, a „józan haladás és a mérséklettség" nevében azt ajánlgatva, hogy „menjünk csendesen, s jó lesz nekünk"15

, megkezdte csipkelődéseit, majd gúnyolódásait. Előbb a szerkesztőség ellen fordult — „Aki ismeri az Erdélyi Híradó irányát, melyet kivált a jelen évben vett" —, majd a többi „nyargaló" ellen is.1

6

Az ócsárló és személyeskedő hírlapi hadjárat 1841 novemberében súlyos, majdnem tettleges incidensre vezetett, s ezt az „ügytisztázást" aztán az Erdélyi Híradó-ellenes szász lapok kajánul kihasználták. Az áskálódás Keményt is felbőszítette: állítólag levelet írt Szilágyinak, melyből „párviadalra hívó szándéka világos volt".17

Szilágyi különben a lap radikális szellemét joggal tulajdoníthatta Keménynek — „főrangú collegánk, bizonyos szabad elvek és népbaráti créme hív tolmácsa" —, akit a gravaminális ellenzék soraiból is többen „nyargaló" -nak bélyegeztek. S Kemény, kit a siker lehetősége késztetett helytállásra,18 meg nem hátrált, mondván: „dereka eltörhetik ugyan, de a bitorlott tekintély előtt meghajlani nem tud"1

9

; s mivel a következetesen demokratikus szellem az ellenzék rangos vezéreinek rosszallását is kihívta, ez eleinte tartózkodáshoz,20 később bizalmatlansághoz, majd 1843 júniusában pedig a szerkesztőség bukásához vezetett. A 27 éves szerkesztő nyilvános fellépése színhelyéül a Kolozs megyei megyegyűlést választotta. 1843. júniusáig 7 gyűlésen vett részt,2

1

négyen felszólalt, némelyiken többször is.2

2

Az „új epochalis fejezetet" nyitó első ülést 1841. július 5-én2

3

tartották, Kemény csak a következőn: október 4-én szólt hozzá a vitához (itt tehát csak 10 hónapig hallgatott), s ettől kezdve — szerkesztése utáni időkben is — szereplésének egyik fő terrénuma éppen a megyegyűlés maradt. 1841—42-ben számos indítványt terjesztett elő, többek között: a korteskedés fogalmának definiálásáról, az országgyűlési hírlap alapításáról, a szemelvényi tárgyalásról — azaz, hogy a fontos kérdéseket a rendszeres bizottsági munkálatok bonyodalmas procedúrája alól emeljék ki — és a reakciós marosszéki körlevél elvetéséről; pártolta a municipiális élet védelmét, az „oláh gyermekek nevelését" célzó iskolák felállítását; küzdött a jobbágyok kilakoltatásának meggátlásáért, illetve az erről rendelkező határozat megváltoztatásáért, és megrázó beszédben jajdult fel 1842. július 26-án az úrbéri szolgáltatások nagysága s a maradi nemesek makacssága miatt. 16

Múlt és Jelen, 1841. jan. 5.; jan. 26., márc. 23., nov. 16., dec. 3. 16

Múlt és Jelen, 1841. márc. 9., júl. 16., szept. 3., szept. 7., okt. 5., okt. 18., okt. 22., nov. 9., nov. 12.; 1842. febr. 4., márc. 26., okt. 8., okt. 28. stb. 17

EH, 1841. aug. 24., nov. 22.; Múlt és Jelen, 1841. nov. 6., nov. 26., nov. 30., 1842. jún. 3. 18

EH, 1842. ápr. 8. 19

EH, 1842. jún. 17. 20

EH, 1842. júl. 1. (a Nemzeti Társalkodóban). 21

A néhány napos megyegyűlések kezdő időpontja: 1841. márc. 29., júl. 6., okt. 4.; 1842. ápr. 21., júl. 26., nov. 8.; 1843. márc. 6. 22

EH, 1841. okt. 5., okt. 8., okt. 12.; 1842. ápr. 26., ápr. 29., júl. 29., aug. 2., aug. 6., nov. 11., nov. 18. 23

EH, 1841. júl. 20. 4*