Századok – 1976
Tanulmányok - Kövér György: A diplomás értelmiség társadalmi származása Oroszországban a 19–20. század fordulóján 433/III
450 KÖVÉÉ GYÖKGY egyetem esetében, amelyen egyedül orvoskar nyílt. Innen is csak azt a közvetítő mozzanatot szertnénk kiemelni, ami Harkovot Kazannyal köti össze. A délibb fekvés miatt 1912-ben a hallgatóknak 25,3%-a volt paraszti származású. A rendi kategóriák határai itt stabilabbak, mint a nyugati és központi területeken, hiszen ide még alig hatolt be az iparosítás bomlasztó hatása. 1888 őszén nyílt meg — orvosi karral— az első szibériai egyetem Tomszkban, majd 1898-tól a jogi fakultás is működni kezdett. Ez a vidék az, ahol legjobban szemlélhetjük a különböző formációk egymásbatorlódottságát : a jakutok, burjátok, hakaszok, szibériai tatárok és altajiak falvaiban (ulusz) a kapitalista viszonyok patriarchális-nemzetségi tradíciók, feudális kizsákmányolási formák keretében fejlődtek, erősen visszafogott tempóban.7 1 A nagy vasútépítkezésekkel párhuzamos ipari fejlődés a századfordulótól (a közigazgatás kiépítése mellett) a telepesekből, orosz burzsoáziából egy még fejlettebb társadalmi viszonyrendszert épített a fenti szimbiózis mellé. Rendkívül alacsony a kulturáltság foka, s ezt is elsősorban a betelepültek képviselik. Az 1897-es népszámláláskor a lakosság 12,4%-a volt írástudó.72 A Közoktatási Minisztérium a jól bevált oroszosító politika, ül. a „politikai megbízhatóság" jelszava alatt megengedte Tomszkban a szeminaristák felvételét.7 3 Míg 1888 72 felvettjéből mindössze 37 a szibériai, 1893-ban a jogi karra már túlnyomórészt szibériaiak jelentkeztek.7 4 így, bár csökkenőben van a papfiúk aránya, tulajdonképpen végig domináns elem: az orvoskaron 1894-ben 64,2%, 1912-ben 35,7%, a jogi karon 1902-ben 52,1%, 1912-ben pedig 22,1% jut rájuk. Az 1900-asévekben mindkét karon felszökik a nemes- és hivatalnokifjak számaránya, amely 1912-ben a jogi karon eléri a 28,2%-ot a kezdeti 15%-hoz képest. Mindezt az magyarázza, hogy Szibériában még Pétervárnál is magasabb százalékban koncentrálódtak a személyes nemesek és hivatalnokok: 1897-ben 4,5%.7 5 Az 1910-es évekre 20% fölé emelkedik mind a két karon a kispolgárok aránya, s ez érthető, ha tudjuk, hogy a szibériai burzsoázia többsége kispolgári vagy „kereskedő-paraszti" származású.76 A parasztság emelkedését mutató országos folyamat itt 1912-ig csak mérsékelten érvényesül, de 1916-ra a diákok 17,8%-a paraszti származású,7 7 a sztolipini telepítések természetesen megkésett következményeként. Ugyanakkorra kap nagyobb helyet a „másfajúak" (inorodci) kategóriája,7 8 ami főleg az őslakosság uralkodó osztályainak előretörését jelzi (nojonok, bajok, tojonok). IV. Az összkép felbontása után, egy új szempont szerint, a foglalkozás alapján csoportosítva kell átrendezni adatainkat. Konkrétan: mennyiben más a társadalmi összetétel a különböző fakultásokon. Ha eddig elsősorban a „honnan jöttek" kérdésre kerestünk választ, most röviden a „mivé « Isztorija Szibiri III. к. L. 1968. 100. 72 Uo. 368. 73 Kratkij isztoricseszkij ocserk Tomszkovo unyiverszityeta 1888 — 1913. Tomszk. 1917. 9., ill. Florenszkij tankerületfelügyelő kijelentését Id. P. A. Zajcsenko: Tomszkij goszudarsztvennij unyiverszityet V. V. Kujbiseva (Ocserki po isztoriii pervovo szibirszkovo unyiverszityeta za 57 let) 1880—1955. Tomszk. 1960. 85. 71 Zajcsenko : i. m. 56 — 57. 75 Ivanov : i. m. 316. 76 Isztorija Szibiri III. к. 69. 77 Zajcsenko : i. m. 123. 78 Uo.
