Századok – 1976
Tanulmányok - Kövér György: A diplomás értelmiség társadalmi származása Oroszországban a 19–20. század fordulóján 433/III
A DIPLOMAS ÉRTELMISÉG OROSZORSZÁGBAN 451 lettek" problémáját kell megvilágítanunk. Lejkina-Szvirszkaja számítása szerint a 19. század végére kb. 85 000 újonnan végzett került ki az állami felsőoktatási intézményekből az 1860-as évek 20 000 diplomása mellé vagy azok helyébe.7 9 Eddig a hangsúly a nyolcvanas évek, illetve az 1905-öt követő periódus változásaira esett, s az összpolitikai irányvonal hatását vizsgáltuk. Ezekre a kérdésekre még külön visszatérünk. Forrásviszonyaink azt teszik lehetővé, hogy a karonkénti összetételt az 1896 és 1905 közötti „nyugalmi periódusban" tanulmányozzuk, amikor nem a politikai kurzus közvetlen lecsapódásai, hanem a társadalmi szükségletek szarinti „spontán" mozgás válik kitapinthatóvá. A „társadalmi nyugalom" persze csak annyiban igaz — hiszen ezt a korszakot a politikai reakció elleni éles harc jellemzi, szélsőséges ingadozásokkal (kizárások) —, amennyiben az 1860-as években megindult fejlődési tendenciák a származás szerinti összetételben ekkor megfordulnak ill. megtorpannak. Adat híján el kell tekintenünk a teológiai fakultás (Jurjev) és a keleti nyelvek kara (Pétervár) elemzésétől. A történelmi-filológiai és matematikai-fizikai karokon főként középiskolai tanárokat képeztek, bár az utóbbiakról igen sokan kerültek ipari pályára (vegyész tagozat). A jogi karon végzettek többsége a felső hivatali apparátusba került, bár a bírósági reform után egyre jelentősebb lett a szabadfoglalkozású ügyvédek aránya, különösen a fővárosban.8 0 A legtipikusabb polgári foglalkozásnak az orvosé tekinthető, s ezen az sem változtatott, hogy az 1849 után meginduló korlátlan növekedést s az ehhez szükséges anyagi bázis biztosítását a cári állam katonai szükségletei kívánták meg.81 A nyolcvanas években viszont épp a tudományos eszközök hiánya miatt korlátozni kellett a medikusok számát.82 Az általunk vizsgált periódusban a következőképpen alakul a karok aránya: 4. táblázat A lcarok létszám szerinti összetétele (1880; 1900; 1912) Év (egyetemek száma) Történelmifilológiai % Fizikaimatematikai % Jogi % Orvosi % összesen 1880(7) 873 12,1 1511 21,0 1576 21,9 3081 42,8 7 201 1900(7) 635 5,1 3021 24,2 5243 41,9 3423 27,4 12 511 1912(9) 2967 8,8 8714 25,9 13 842 41,0 8214 24,3 33 752 Mint látható, a medikusok relatív visszaesését a jogászok aránytalan előretörése pótolta, s a cári rendszer számára a hivatali szükségletek a társadalmi szükségletek helyeit dominálnak. Ugyanez érződik a bölcsészkar korai magas létszáma esetében is. Németországgal egybevetve derül ki, hogy ott a filozófiai (fiz.-mat. és bölcsész együtt) fakultás létszáma 1881-ben tetőzött (41%), s a 79 Lejkina-Szvirszkaja : Intelligencija . . . 70. 80 Ocserki isztorrii Leningrada II. k. 218. 81 Moszkovszkij Unyiverszityet. Kratkij isztoricseszkij ocserk. Pod red.: I. Sz. Galkina. M. 1955. 43. 82 Milkujov : Egyetemek. Brockhaus—Jefron : i. m. 68. k. 799.
