Századok – 1976
Tanulmányok - Kövér György: A diplomás értelmiség társadalmi származása Oroszországban a 19–20. század fordulóján 433/III
A DIPLOMAS ÉRTELMISÉG OROSZORSZÁGBAN 437 1. táblázat A rendi megoszlás 1883—1889-ben Évek (egyetemek száma) Nemesek és hivatalnokok % Papság % Tiszteletbeli polgárok és kereskedők % Kispolgárok, vegyesrendűek % Parasztok, kozákok % összesen 100% 1883(6) 3568 900 955 1353 314 7 222 1883(6) 49,4 12,5 13,2 18,7 4,3 7 222 1884(3) 2135 410 523 964 216 4 354 1884(3) 49,1 9,4 12,0 22,2 4,9 4 354 1885(5) 2988 631 7241 9921 2891 5 731 1885(5) 46,0 9,7 17,1 23,6 6,8 6 492 (4 210)1 1886(6) 4384 827 840 18811 429^ 8 493 1886(6) 47,6 9,0 12,1 27,1 6,2 9 226 (6 946)1 1887(7) 4680 884 10602 29362 598 10 333 1887(7) 45,7 8,6 10,3 28,6 5,8 10 338 1888(7) 4302 832 8423 27623 612 9 507 1888(7) 45,3 8,8 8,9 29,1 6,4 9 507 1889(7) 3674 734 6684 20094 450 7 665 1889(7) 46,4 9,3 9,0 27,2 5,7 7 906 7 3894 Megjegyzések : 1-sel jelzett év adott kategóriáinál a szentpétervári egyetem statisztikájában nincsenek lebontva a jelzett kategóriák. Ezekben az esetekben az arányszámot olyan 100%-ot jelölő számhoz viszonyítva számítottuk ki, amelyből előzőleg levontuk a szentpétervári összlétszámot. 2-sel jelölt években a kijevi ós ogyesszai („novorosszijszki") egyetemek statisztikái különválasztják az első és második gildes kereskedőket, s az utóbbit a kispolgárok rovatához sorolják. Ez a statisztikai zavar valójában csak közelebb tólja a rendi kategóriákat a társadalmi valósághoz, amennyiben a kereskedő renden belüli közép- és kispolgárok egy részét a kispolgárok rendjéhez sorolja. 3 Első és második gildes kereskedők szétválasztása Szentpétervárott, Kijevben és Ogyesszában. 4 Ogyesszában nincsenek lebontva a jelölt kategóriák. Százalékszámítási eljárást ld. 1-nél. Pétervár és Kijev: első és második gildes kereskedők szétválasztása. Az arányszámok folytonosságának töréseit a fenti technikai okok mellett az is eredményezi, hogy nincs minden évre minden egyetemről adat. A helyi sajátosságok belépése ill. kiválása befolyásolja az összképet. ügyesebben zsákmányolja ki a szegényparasztot, mint a régimódi földesúr".13 Ezek a vonások kezdtek előtérbe kerülni akkor, amikor a felszabadító mozgalom időleges apálya köszöntött be a nyolcvanas évek derekától. S ilyen jellegű mobilitást aligha elég a „demokratizálódás" általános kategóriájával kifejezni. Az 1884-es egyetemi szabályzat egyébként maga is ellentmondásos történelmi dokumentum. Egyrészt az 1871—72-es középiskolai reform közvetetten rendi szelleméhez kapcsolódik, amennyiben megtiltja a nem gimnáziumi érettségivel rendelkezők egyetemi felvételét.1 4 A szabályzat éle főként a diákság 13 О. V. Plehanov : Izbrannije filoszofszkije proizvegyenyija IV. k. 61. N. O. Gsernisevszkij. Előszó a német kiadáshoz 1894-ből. 14 Ld. V. fejezet 116. §. Zsurnal Minisztyersztva . . . 1884/10 Hivatalos rész 63.
