Századok – 1976
Tanulmányok - Kövér György: A diplomás értelmiség társadalmi származása Oroszországban a 19–20. század fordulóján 433/III
436 KÖVÉÉ GYÖKGY Vizsgálódásunk, amely a fő tendenciák ismeretében a változásokra összpontosít, belső korszakolást követel. A bontás lehetőségét a forrás adottságok, helyességét pedig a történelem menetéhez igazítás jelöli ki. Ezeknek megfelelően témánkat a következő három periódusban tárgyaljuk: 1. 1883—1889 Az 1884-es új egyetemi szabályzat és az ellenreformok korszaka. Átmenet a rendi egyetemtől az osztály egy etemhez. 2. 1894—1905 A III. Sándor halála utáni gazdasági fellendülés periódusa. Harc & politikai reakció ellen (Ideiglenes szabályzat 1901) 3. 1906—1913 A polgári forradalom, a sztolipini agrárreform és egyetempolitika társadalmi következményei. Társadalmi gátszakadás avagy a ,,felnyitott szelep" (Lenin) 1. A 19. század orosz középiskoláinak, ill. egyetemeinek történetéből ismert már olyan periódus, amelyben az akkor még feudális társadalom keretein belül feltörekvő vegyesrendű, polgári elemeket az egyetemen (az Uvarov-féle „reform" 1835) és a gimnáziumokban (1828) rendi szabályzatok vetették vissza, akár 20—30%-al is.10 A reform utáni Oroszországban (1861), bár sok ponton megingott a rendiség (bírósági reform 1864, általános hadkötelezettség 1874), az iskolákat rendi jellegű intézkedések sora szabályozta. (Természetesen a fennmaradt zárt rendi oktatási intézmények mellett: Bezborodko herceg történelemfilológiai intézete, ill. katonai-tanintézmények stb.) A rendi szabályozás direkt eszközei helyébe közvetettebb befolyásolás lépett: a középiskola reformja 1871—72-ben: klasszikus gimnáziumok és reáltanodák szétválasztása azzal a céllal, hogy csak az előbbiből lehessen az egyetemre jutni, míg az utóbbi — a reform kitervelőinek szavai szerint is — kapuit a „középosztályok" számára kívánta kitárni.11 Mint láthatjuk, a nyolcvanas évekre nincs egyértelműen kiemelhető fő tendencia. Míg 1855-ben a nemesek és hivatalnokok aránya 65,3% volt,1 2 ez az arányszám a nyolcvanas évekre 50% alá csökkent. Lassú csökkenésüket az 1884-es egyetemi szabályzat sem tudta megállítani, csak némileg visszafogni. Egyébként is a nemesség rendi kategóriája, amely maga is örökletes, ill. személyes nemesekre oszlik, már feltöltődött nem-nemes (vegyesrerdű) elemekkel. Az a kettős történelmi lehetőség, amelyet a művelt vegyesreraűek hordoztak a hatvanas évek elején, már eldőlt a nyolcvanas évekre. Történelmi sorsuk által kiformált társadalmi mentalitásukat, melyet Plelianov az „energikusság" jelzője mcgé sűrített, főleg a fennálló rend szolgálatába állították már ekkor. „A hivatalnok-raznocsinyec sobkal állhatatosabban harcol a »szabad szellem« ellen, mint a nemességből származó csinovnyik. A földbirtokos-raznocsinyec 10 V.R. Lejkina-Szvirszkaja : Formirovanyije raznocsinszkoj in telliger. cii v Rosszii v 40-h godah. Isztorija SzSzSzR 1968/1 86. Enciklopegyicseszkij Bzlovar. 68. k. Egyetemek. Id. Kamoszko: i. m. 203. 12 Kamoszko : i. m. 204.
