Századok – 1976
Tanulmányok - Kövér György: A diplomás értelmiség társadalmi származása Oroszországban a 19–20. század fordulóján 433/III
A DIPLOMAS ÉRTELMISÉG OROSZORSZÁGBAN 435 rétegek viszonyrendszerében minden nap újratermelődő társadalom szerkezeti változásainak. A szerző tudatában van annak, hogy modern terminológiával élve: a „hátrányos" helyzetűek (osztálytársadalomban: kizsákmányoltak) iskolai lemorzsolódása minden eddigi társadalomban nem elsősorban az egyetemeken, hanem az alsó-, ill. középiskolákban történik. Különösen igaz ez a 19. századi Oroszországra, ahol az állam rendi berendezkedésének megfelelően tagolt, s az „alsóbb rendek" gyermekeit befogadó állami oktatási rendszer alsó lépcsője (elemi iskola, népiskola) el volt szakítva az oktatási rendszer felsőbb fokozataitól.7 II. Forrásunk tulajdonképpen évi hivatali jelentés, amelyet a Népművelési Minisztérium számára az egyetemek állítottak össze, s amely egy bekezdésben, ill. táblázatokban adatokat közöl az egyetemi diákság rendi és felekezeti összetételéről is, sok egyéb adat mellett.9 Nem szakstatisztikusok tanulmánya tehát, hanem tipikus bürokrata-munka, nem egy tévedéssel, pontatlansággal. A hibák objektív alapja az, hogy a századforduló kapitalizálódó orosz társadalmának adatait szakképzett statisztikusok sem tudták a rendi kategóriák közé beszuszakolni, különösen nem az 1906—1907-es forradalom gátszakadása után (az obscsinák felszámolása, ill. lásd később: a diákság összetételének sokoldalú demokratizálódása). Adataink összeállításához felhasználtunk még néhány korabeli egyetemtörténetet is, amelyekben elég gyakori a számítási hiba, sőt a jurjevi (korábbi: Derpt, mai: Tartu) egyetem adatainak tendenciózus csoportosítása valószínűleg az önkényuralom nemzeti elnyomó politikáját igyekezett palástolni. A rendi alapelv szerint rendszerezett statisztika korlátainak és a használhatóság határainak problémáját a tartalmi-kifejtő rész tárgyalja. ' L. V. Kamoszko : Izmenyenyije szocialnovo szosztava szrednyej i viszsej skoli Rosszii (30 —80-ie godi XIX. v.). Voproszi Isztorii, 1970/10, 203. 8 A kérdés historiográfiája röviden összefoglalható: a történelmi folyamat konkrét változásait vizsgálja és értékeli a közelmúltban L. V. Kamoszko tanulmánya és V. R. Lejkina-Szvirszkaja monográfiája, egy korszakunkat megelőző, ill. azzal ölelkező periódusban. Az előbbi, az oktatási intézmények felől közelítve meg a kérdést, főleg az 1860-as évek reformjainak hatását kutatja, megállapítva a korábbi, elsősorban nemesi összetétel „felhigulását", főként a vegyesrendű hivatalnokfiúk, ill. a városi rendek javára. Lejkina-Szvirszkaja a század utolsó két évtizedének vizsgálata során az 1880, 1895 és 1900-as éveket elemzi azzal az indoklással, hogy rendszeres statisztikát az egyetemek többsége csak a kilencvenes évek első felétől kezdve vezetett (ami, mint később látni fogjuk, tévedés), másrészt, hogy ezekből az évekből a legteljesebbek az adatok. Véleménye szerint: „az egyetemi diákság szociális összetételét a polgári és kispolgári elemek túlsúlya jellemzi", a 19. század második felének folyamatát pedig valamiféle „demokratizálódás a nyolcvanas évek ellenreformjainak ideiglenes megtorpanté hatása ellenére. V. Ti. Lejkina-Szvirszkaja: Intelligencija v Rosszii vo vtoroj polovine XIX veka. M. 1971. 59 — 60, 60 — 61, ill. 54. A korabeli Oroszországban egyetemi képzésben csak férfiak részesülhettek. Felsőfokú képzésre nők külföldön, ill. a Pótervárott és Moszkvában működő „legfelső női kurzusokon'' tehettek szert. 9 Forrásaink: a) „Zsurnal Minisztersztva Narodnovo Proszvescsenyija" SzPv. 1880-as évtized évfolyamaiból a művelődésügyi miniszter jelentéseinek kivonata, b) Az egyetemek évi jelentései, amelyek az egyetemek évkönyvében jelentek meg. Helyszűke miatt az évkönyvek felsorolásától eltekintünk, c) Korabeli egyetemtörténetek: E. V. Petuhov: Sztatiszticseszkije tablici i licsnije szpiszki po jurjevszkomu unyiverszityetu. Jurjev 1902. Kratkij isztoricseszkij ocserk Tomszkovo unyiverszityeta v pervie 25 let jego szuscsesztvovanyija 1888 — 1913. Tomszk 1917.
