Századok – 1976

Tanulmányok - Székely György: Törzsek alkonya – népek születése (Közép- és Kelet-Európa a magyar honfoglalás után) 415/III

TÖRZSEK ALKONYA - NÉPEK SZÜLETÉSE 421 tartják. Bizonytalanabbul fordul elő, hogy kiterjesztik Sandomierz városára és a környező löszvidékre, illetve hogy Wislicát tekintik központjának. A törzsi állam jelentősége abban állt, hogy ellenőrizte az átmenő kereskedelmi utakat, amelyek közül a legfontosabb a nyugat felől a Morva kaputól Krakkón át a kijevi Oroszország felé vezető volt, valamint a kevésbé fontos dnyeszteri út. 880 táján a vislánok országa lehanyatlott Nagymorvaországgal szemben, a vislán dinasztia egyes tagjai — keresztény emberek — Dalmáciába kerültek.6 Bíborbanszületett Konstantinos tájékoztat arról, hogy a horvátok északról vándoroltak le déli hazájukba. Az északi — galíciai — hazára utal a Nyesztor-krónika adata, a déli szétterjedés méreteire a Karintiában is felbukkanó horvát törzsnév. Földrajzi, szomszédsági okokból fel kell tételeznünk, hogy a magyar nyelvbe a horvát népnév nem az új, Kárpát-medencei hazával szomszédos délszláv horvátokról jutott, hanem már az északon hátramaradt törzstöredékkel való találkozáson alapszik az átvétel. Ezért is kell néhány pillantást vetnünk az északi horvátokra. Lengyel történetírók a Kárpátoktól északra, északkeletre emlegetik a horvátokat, fehérhorvátokat. Olyan nézet is van, amely szerint Kis-Lengyelország történeti színpadán a vislánok után epizód vagy éppen korszak a Krakkó vidéki horvátok jelenléte, sőt esetleg törzsi államiságúk foka. De a 10. században nemcsak a Kárpátok északi oldalán, szomszédságában voltak szomszédai a honfoglaló magyaroknak, hanem felbukkannak a mai Csehország északkeleti és keleti részein is. 935-ben ilyen horvátokhoz menekült a meggyilkolt Szent Vencel prágai fejedelem anyja, Drahomir. A horvátok csehországi törzséből való a 10. századi zlicanok feje-1966) 66 — 68, 75; Karel Iloráleh: Bevezetés a szláv nyelvtudományba 46 — 47; Ernst Schwarz : Die Stammesnamen der Prager Bistumsurkunde (Siedlung und Verfassung Böhmens in der Frühzeit. Hrsg. von FrantiSek Graus und Herbert Ludat. Wiesbaden, 1967) 29; Josef Dobiáé: Seit wann bilden die natürlichen Grenzen von Böhmen auch seine politische Landesgrenze? (Historica VI. Praha, 1963) 35 — 36; Vaclav Пива : Dëjiny Öeskoslovenska (Praha, 1961) 1. térképmelléklet. — A nyugati szláv törzsek feudalizálódási folyamatára és államalkotásuk kezdeteire ld. Gerhard Heitz—Hanna Haack—Sigrid Dillwitz—Martin Polzin—Hans Georg Wilhelm: Forschungen zur Agrargeschichte (Historische Forschungen in der DDR 1960 — 1970. Berlin, 1970) 123; Jan Solta : Forschungen zur sorbischen Geschichte (uo.) 272 — 273; Joachim Herrmann : Forschungen zur Ur- und Frühgeschichte (uo.) 294, 296-300, 305 — 308. 6 Wlodzimierz Antoniewicz : Recenti scoperte d'arte preromanica e romanica a Wislica in Polonia (Roma, 1961) 4; Kazimierz Saysse-Tobiczyk : Craców (Warsawa, 1961) 13; Jerzy Gqssowski : Results of Archaeological Research in Sandomierz and Lysiec within the Saint Cross Mountains (Góry Swiçtokrzyskie). (Archaeologia Polona VII. Wroclaw— Warszawa—Kraków, 1964) 280, 291; Witold Hensel : La naissance de la Pologne (Wroclaw— Warszawa—Kraków, 1966) 57, 59 — 68; Zygmunt Sulowski: Le Baptême de la Pologne (Le Millénaire du catholicisme en Pologne, Lublin, 1969) 50 — 61; Witold Hensel: Anfänge der Städte bei den Ost-und Westslawen (Bautzen, 1967) 63 — 66; Szenczi Miklós— Szobotka Tiboi—Katona Anna : Az angol irodalom története (Bp. 1972) 9 —10; Aleksander Gieysztor : Les origines de l'État polonais 68, 75 — 76; Reinhard Wenskus : Die slavischen Stämme in Böhmen als ethnische Einheiten (Siedlung und Verfassung Böhmens in der Frühzeit) 38; Herbert Ludat : An Elbe und Oder um das Jahr 1000, 22, 100, 114; Tadeusz Roslanowski: Études médiévales en Pologne après 1945 (Anuario de Estudios Medievales 8, Barcelona 1972 — 1973) 642.— A törzsi állam kérdéseire a lengyel fejlődésben ld. Jerzy Topolski: Développement des études historiques en Pologne 1945 —1968 (La Pologne au XIIIe Congrès International des Sciences Historiques à Moscou. I-ère partie . . . rédigé par Andrzej Wyczanski. Varsovie, 1970) 27; Bibliographie sélective des travaux des historiens polonais parus dans les années 194.5 —1968 rédigée par Janusz Tazbir (La Pologne au XIIIe Congrès International des Sciences Historiques à Moscou. II-ème partie. Varsovie, 1970) 98.