Századok – 1976

Tanulmányok - Székely György: Törzsek alkonya – népek születése (Közép- és Kelet-Európa a magyar honfoglalás után) 415/III

420 SZÉKHLY «YÖRGY Karvati, Sorbin, Lucanin, Lwvmn (= Ljachin?), Krakar (= Krakkó), Bojmin. Ebben már a morva és cseh, illetve két lengyel törzscsoport emelkedik ki a kisebb jelentőségű ezláv törzsek mellett. Különféle feltételezések közül a legkorábbra datáló is csak a 10. század elejére teszi a forrást, itáliai zsidó szerzőnek tulajdonítva azt. A néppé alakulás azonban nem gyors, all. század forrásai is megkülönböztetik Lengyelországon belül a sziléziaiakat és a mazoviaiakat, mint egy-egy tartomány lakóit, s az eredeti súlypontra is utalhat a 12. századi Kujávia lakóinak lengyel volta (Poloni). Sőt a 13-—15. század tartományi elkülönültsége is megőrizte az eredeti súlypontok névhagyatékát Nagylengyelország (Polonia maior) és Kislengyelország (Polonia minor) alakban. Ez a tartományi különállás a gazdasági élet eltérő fejlettségére is visszamegy: a fejlettebb tartományok (Szilézia, Nagy- és Kis-Lengyelország) földművelése századokkal korábban alakult ki, mint a különállást tovább őrző erdősebb vidékeké. A lengyel történetírás bonyolult kérdése, hogy a tartományok eredete hogyan kapcsolódik az egykori törzsekhez. A 9. századi forrásban említett szervezetek (vicinia, civitates, Castrum) tevődtek össze politikai területi egységekké, amelyeket törzsi államoknak tekintenek. Ezekből, természetesen nem egyszerű mennyiségi összekapcsolódás útján, alakult ki a lengyel állam.5 A marxista egyetemes történetírás számol a törzsi viszonyok és maradványok szerepével a feudális államok kialakulásában. Ezért történtek utalások és beható vizsgálódások az első angolszász államok törzsi vonásaira, a német területek erőteljes törzsi maradványaira ill. a német tartományok törzsi gyökereire, s ami itt már közelebb érdekel bennünket, a kelet-európai törzsek korán eltűnő, illetve területivé váló különállására. Kevésbé ismert a külföldi tudományosságban a magyar törzsszövetségi részvezetők 10. századi átmenetileg növekvő szerepe, amiről fentebb szóltunk. A lengyel millennium kapcsán sok szó esett a törzsi államiság — mint átmenet — lengyelországi problémájáról. Erre a kérdésfeltevésre a források maguk is alapot adnak, amikor pl. Sz. Metód óegyházi szláv életrajztöredéke (na Wisle, na Wislech) és Alfréd király földrajzi műve (Wisle lond) szól a 9. század végi vislánok országáról. Ezt leginkább a Visztula felső folyásánál lokazilálják, a krakkói tartománnyal azonosít ják, fővárosának pedig Krakkót 63; Robert Folz : The Concept of Empire in Western Europe from the Fifth to the Fourteenth Century 188; Georg Wendt : Die Germanisierung der Länder östlich der Elbe I. (Liegnitz, év nélkül) 76 — 77; Eduard Otto Schulze : Die Kolonisierung und Germanisierung der Gebiete zwischen Saale und Elbe (Leipzig, 1896) 29; W. von Sommerfeld : Geschichte der Germanisierung des Herzogtums Pommern oder Slavien bis zum Ablauf des 13. Jahrhunderts (Leipzig, 1896) 12 —13; Karel Horálek : Bevezetés a szláv nyelvtudományba (Bp., 1967) 45, 376 — 377. 5Kniezsa István: A szlávok őstörténete (Szekfű Gyula szerk.: A magyarság és a szlávok. Bp., 1942) 19; В. Kaczmarski: Europa od IX—XI. wieku (falitérkép; Warszawa, 1962); a Morva birodalom térképe a brnói Moravské Muzeum „Pénztörténet Morvaországban" kiállításán, 1974; Witold Hensel : La naissance de la Pologne (Wroclaw— Warszawa—Kraków, 1966) 67 — 58, 68, 70—71, 74; a Nagymorva birodalom határai térképe a bratislavai Slovenské Muzeum kiállításán, 1961; a prágai Nemzeti Múzeum „Csehszlovákia őstörténete" kiállítása, 1959; Philo-Lexicon. Handbuch des jüdischen Wissens (Berlin, 1935) 326. hasáb; Czeglédy Károly: IV—IX. századi népmozgalmak a steppén (Bp., 1954) 12; Frantiëek Graus: Dëjiny venkovského lidu víechách v dobë Ëfedhusitské I. (Praha, 1963) 87; Jakob Naphtali Simchowitsch : Josippon (Jüdisches exikon,Band III. Berlin, 1929) 351 ; A.Gejstor : Etnicseszkaja i regionalajnaja obscsnoszty v Polszkom szrednyevjekovje 55 — 56; Aleksander Gieysztor : Les origines de l'Etat polonais (La Pologne au Xe Congrès International des Sciences Historiques à Rome. Warszawa,