Századok – 1976

Krónika - Történelemtanítás és múzeum (Mann Miklós) 409/II

KRÓNIKA 411 zott szerepével foglalkozva hangsúlyozta, hogy a közművelődés témaköre ma már a múzeumok munkájának homlokterébe került. A továbbiakban a hozzászóló részletesen ismertette a Magyar Nemzeti Múzeum tapasztalatait az iskolákkal való együttműködésterén. így szólt a kiállításvezetésről, a feladatlapok kiosztásáról, vidéki iskola patronálásáról, valamint az újabb elgondolásokról. Jahn Ágnes muzeológus hozzászólásában a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum közművelődési tevékenységét és a múzeum terveit ismertette, majd a múzeumi történelemórák felépítésével és lehetőségeivel foglalkozott. Wolfram Paschmann, az NDK Történelmi Társulata tanári tagozatának titkára meleg szavakkal méltatta azt a vándorkiállítást, amelyet magyar iskolamúzeumok anyagából állítottak össze, s amelyet két éven keresztül mintegy 70 000 diák és tanár tekintett meg az NDK nagyobb városaiban. Tölgyesi László szakfelügyelő (Győr) a múzeumi órák jelentőségét fejtegette: ezek az órák új ismereteket nyújtanak, a tanultakat kiegészítik helytörténeti dokumentumokkal, elevenebbé, szemléletesebbé teszik a tanítási folyamatot; tehát az élményanyag nyújtásával a múzeum a történelmet életteljesebb formában mutatja be a tanulóknak. Porcsalmi János szakfelügyelő (Debrecen) a fejlődéstörténeti szemléltetőeszköz sorozatok fontosságára mutatott rá, hiszen ezek igen alkalmasak a gondolkoztató szemléltetésre, mivel e sorozatok segítségével a tanulók -' kai összehasonlításokat, párhuzamba állításokat, elemzéseket végeztethetünk, s így eredményesen fejleszthetjük a történelmi, művészettörténeti szemléletmódot. Ennek érdekében a debreceni Csokonai Gimnázium iskolamúzeuma szülők, tanárok, szakemberek i segítségével több — 20 — 60 darabból álló — építészettörténeti makettsorozatot, képzőművészeti és iparművészeti sorozatokat, munkásmozgalmi tablósorozatokat stb. készít-I tetett. A hozzászóló ezután az iskolamúzeum eddigi munkásságáról, szép sikereiről, hazai és nemzetközi elismerésekről szólt, majd kiemelte az építészeti makett-sorozatot, amely I egyúttal újszerű szemléltető anyagot is jelent. A makettek mindegyike kicsinyített épületmásolat, így e sorozat hozzájárul a nevezetesebb építészettörténeti műemlékek megismertetéséhez, a szemléletesebb képzet alkotásához. Sallai Oézáné tanár (Bp.) javasolta, hogy i a Tanért, vagy más pedagógiai intézmény, amely gazdasági eszközökkel rendelkezik, léte-I sítsen kópiakészítő üzemet, amely a szaktantermek és iskolamúzeumok, esetleg más népr művelést szolgáló intézmények részére készíthetne kópiákat, fotókat, maketteket. A múzeumlátogatással kapcsolatban a kiscsoportos rendszer előnyeire hívta fel a figyelmet, I végül felvetette, hogy a tanári továbbképzésben kapjon helyet a speciális muzeológiai és I régészeti alapok megismertetése is. Szebenyi Péter, az Országos Pedagógiai Intézet docense ! a Szovjetunió iskolamúzeumainak szervezését ismertette, Juhász Imre tanár (Hajdúszo! boszló) pedig az iskolai honismereti munkáról ós az ehhez kapcsolódó gyűjtő-feldolgozó I tevékenységről beszólt. Egyúttal felhívta a figyelmet a hajdúszoboszlói Hőgyes Endre Gimnázium szakkörének iskolatörténeti kiállítására, s a névadóhoz fűződő hagyományteremtés formáira is. A konferencia a plenáris ülést követően szekciókban folytatta a tanácskozást. Az első szekció ülésén Sándor Györgyné, az Iskolarádió szerkesztője elnökölt, 50 — 60 kolléga 1 vitatta meg a „Történelemóra a múzeumban" c. témát. A vitát Waczulik Margit ny. vez. tanár vezette. A hozzászólók rámutattak, hogy a múzeumban tartott óra még újszerű, i hasznossága azonban vitathatatlan, hiszen az írásos forrásanyag mellett a tárgyi emlékanyag bevonása egyre inkább szükséges a tanítás folyamatába. A tanár és a muzeológus együttműködése különösen fontos ilyen alkalmakkor. Célszerű, ha előzetesen tanári munkacsoportok, szakmai munkaközösségek látogatnak el a múzeumba, s ott speciális vezetésben, tájékoztatásban részesülnek. Helyeselhető, ha a feladatlapokat, kérdéseket a muzeológusok és tanárok együttesen dolgozzák ki. Több hozzászóló foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy mi legyen azokkal a tanulókkal, akik a távolság miatt nem juthatnak el múzeumokba, valamint élénk vitát váltott ki a szakmunkásképző iskolák és szakközépiskolák tanulóinak helyzete, hiszen itt az alacsony óraszám miatt igen nehéz a múzeumlátogatás beiktatása. A második szekció a „Múzeumi szemléltetés az iskolában" c. témát tárgyalta meg. Vladár Ervin szakfelügyelő elnökölt, Éry István, a Múzeumi Restaurátor és Módszertani Központ igazgatója vezette a tanácskozást, amelyen 40 — 60 hallgató vett részt. A szekcióülés a muzeális szemléltetési eszközök kérdéskörében elsősorban azokat a lehetőségeket vizsgálta, amelyek a múzeumok részéről adottak volnának — így a múzeumok gyűjteményeiben levő ábrázolások, metszetek, fotók stb. — és hasznosításuk az iskolai történelemoktatásban kézenfekvő lehetne. Ezen anyagok megfelelő másolatának, reprodukciójának elkészítése, s később felhasználása az iskolai oktatásban újszerű oktatási segédeszközt jelenthetne. A legtöbb hozzászólás az ún. műtárgymásolatok szemléltető alkalmazásának kérdéskörével foglalkozott. Olyan javaslatok hangzottak el, hogy a Múzeumi Igazgatóság műtárgymásoló műhelye készítsen ún. típus-dobozokat, vagy a Csokonai Gimnázium