Századok – 1976
Beszámoló - A Magyar Történelmi Társulat tisztújító közgyűlése (Ember Győző; Szabolcs Ottó; Pamlényi Ervin hozzászólásával) 327/II
346 A MAGYAR TÖRTÉNEI.MI TÁRSULAT KÖZGYŰLÉSE mot indított fővárosi tanárok részére. Ezek mindegyikén a tagozat vállalta a tudományos program összeállítását s az előadók biztosítását. így tanfolyamonként mintegy 20 — 20, összesen tehát kb. 40 tudományos előadással és a hozzájuk kapcsolódó konzultációval segítette a továbbképzést. Az előadások — a tanári gyakorlat követelményeinek megfelelően — felölelik az egyetemes és főként a nemzeti történelem legfőbb vitakérdéseit az ókori társadalom illetve vallástörténet kérdéseitől napjaink aktuális munkásmozgalmi problematikájáig. A tagozat a szervezett továbbképzés mellett nem adta föl hagyományos előadásait sem. A tanárok — minden más törekvés ellenére — évről-évre növekvő elfoglaltsága, fokozódó igénybevétele miatt azonban az ilyen előadások száma csökkent, s lényegében egy-egy igen nagy visszhangot kiváltó kérdés megvilágítására, illetve egy-egy jubileum kapcsán a rávonatkozó újabb irodalom eredményeinek az összefoglalására korlátozódott. A tagozat munkája elsősorban a fővárosban bontakozott ki, de történtek erőfeszítések hatókörének kiterjesztésére is. Ennek egyik lépésekónt az elmúlt években tartott tanfolyamok tudományos programját átadtuk az OPI továbbképzési részlegének, s egyes vidéki központokban előadásokat tartottunk. Az a munka, amelyet a tagozat addig főként a vidéki szakfelügyelők közreműködésével folytatott, csak a mostani tagozat erőit meghaladó szervezési feladatok megoldásával volna kibővíthető. A vidéki tanárok viszonylag nagyobb tömegéhez a tagozat elsősorban a vándorgyűlések s a nyári akadémiák révén juthat el. A tagozat ennek megfelelően igyekszik kivenni részét a vándorgyűlések szervezésében, különösen, ha — mint az 1974 őszén is volt — a vándorgyűlés témája a történelemtanítást közvetlenül érinti. Ugyanez vonatkozik az Országos Pedagógiai Intézettel közösen rendezett nyári akadémiára (az 1974. évi s a most előkészületben lévő 1976. évi keszthelyi nyári akadémia tudományos programjának alakítására és lebonyolítására). A tagozat igyekszik kapcsolatot teremteni a szocialista országok történelemtanáraival illetve a történelemtanítással foglalkozó társadalmi szervezetekkel. Ennek az alkalmai a nemzetközi történelemtanítási szimpóziumok, így az 1973. évi Moszkva—Leningrád, illetve az idén szeptemberben Varsóban és Krakkóban tartott szimpózium. Az utóbbi arra is lehetőséget nyújtott, hogy a Lengyel Történelmi Társulat hasonló irányú munkájáról tájékozódjunk, munkamódszereinkről a tanári tagozat irányítóival tapasztalatcserét folytassunk, s az együttműködés bizonyos formáiban is megállapodjunk. Ez főleg azokat a közös problémákat érinti, amelyekkel lengyel kollégáink is szembetalálják magukat: a történelemtanítás helye, szerepe az oktatásban, új tantervek, új tankönyvek készítése. A tagozat korábban — nagyon szerény keretek között — kiadói tevékenységet folytatott. Ez a megnehezedett kiadási lehetőségek miatt az elmúlt években sajnos nagyon lecsökkent. A tagozat terveiben szerepelt, hogy rövid, 1 — 1 1/2 íves bibliográfiákat adunk ki a történelemtanároknak az OPI továbbképzési részlege segítségével. Úgy tűnik azonban, hogy a megvalósítás — bár nem a mi hibánkból — rendkívül bonyolult. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a tagozat a legharmonikusabb együttműködést alakította ki a különböző intézményekkel. A fővárosban való tevékenységet a Fővárosi Pedagógiai Intézet könnyíti meg, az Országos Pedagógiai Intézet, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem, a Történettudományi Intézet, a Párttörténeti Intézet vezetői és munkatársai a legkészségesebben támogatják munkáját. 5. A Társulat az oktatás korszerűsítéséért Mielőtt a Társulat többi részlegének, vidéki csoportjainak munkájáról beszámolnánk, szólnunk kell egyik legjelentősebb akciónkról, a történelemtanítás korszerűsítése érdekében tett lépéseinkről, amelyek szorosan kapcsolódnak a tanári tagozat tevékeny.
