Századok – 1976
Közlemények - Kiss Erzsébet Fábiánné: A magyar egészségügyi szakigazgatás szervezete és problémái 1848–1850-ben 294/II
300 FÁBIÁNNÉ KISS EKZSÉBET testület lenni; a jövendőben magába fogad minden magyar orvost, ki a tudomány, a közegésségi és orvosi ügyek érdekében résztvenni és működni óhajt. Csak ezen szabadelvű és tágas alapra állított szerkezete által lesz képes azon magasztos állást és szerepet kivívni s biztosítani magának, mely számára e javaslatban kitűzetett." Ezen elveket elsősorban a Flór — Bugát, az Orvosi Tár köré csoportosuló orvosok képviselték, szemben a Balassa által vezetett orvoskari testületi véleménnyel. Flóréknak már az orvoskar március 23-i rendkívüli ülésén sikerült kiharcolniuk a nyilvános pesti orvosi kar követelését. Az ugyancsak e gyűlésen megválasztott 15 tag, akik 8 napot kaptak a javaslat elkészítésére, a két tábor tagjaiból kerültek ki. Az egyesített belső és külső, azaz nyilvános orvosi kar eszméje itt is győzött, hiszen hatalmas támogatót talált az utcákon és az országgyűlésen diadalra került egyenlőség eszméjében.19 A zárt testület védői nem adták meg magukat; a harc közvetlenül a javaslat megjelenésekor— április végén—megkezdődött, és 1848-ban nem fejeződött be. 1867 után kiújult a vita, az országos közegészségi tanács létrehozása előtt. 1867-ben is ,,. . .Balassáék tábora, az orvosoknak ez a kisebb csoportja nézett a jövőbe, . . . szolgálta a haladást és állott exakt, tudományos alapon. . . (Flórók) látszólag demokratikusabb, de a fejlődést akadályozó csoport volt."20 Ha a tudományos kutatást és a hatékony orvosképzést a zárt orvosi kar jobban elő is segíthette — a fenti idézet is erre utal —, a megkülönböztető eljárás az orvosi rétegben egészségtelen megosztást, rangsorolást eredményezett; társadalmilag káros volt. Nem véletlen, hogy ez a kérdés oly sokáig adott okot heves és elfogult vélemény-nyilvánításra. I. 1848 május—december A minisztérium első intézkedései az egészségügyről, az orvoskari szervezet kérdése Stáhly Ignác országos főorvos április 28-án megküldte a javaslatot a törvényhatósági egészségügyi személyzetnek is, egyúttal meghirdetve a közgyűlést június 12-re, ahol az orvoskar külső és belső tagjai az egészségügy rendezését tárgyalták meg.2 1 A vidéki orvosok reakciója szinte azonnal észlelhető az Orvosi Tár-ban, és a vita — tekintettel az eseményekre — jóval a közgyűlés megtartása után is tartott. Orvosi irodalmunk felfogása szerint a felelős minisztérium, még mielőtt az országorvos által kért javaslatok befutottak volna vidékről is, és mielőtt az országos közgyűlés határozatot hozhatott volna a magyar egészségügy reformjáról, „befejezett helyzetet teremtett úgy az egyetemes orvosi kar, mint a közegészségügy szervezése kérdésében".22 Valószínű, hogy a szenvedélyes, sok esetben személyeskedő korabeli orvosi publicisztika befolyásolta a későbbi feldolgozó eme egyoldalú nézetének kialakulását, hiszen annakidején még a tekintélyes Pólya József2 3 is olyan kijelentésre ragadtatta magát az Orvosi tengely, a gépezet kerekei is jól és czélszerűen fognak mozogni" — írta a Pesti Hírlap-ban Balassa János 1848. jún. 8-án az orvoskarról, és szavai érzékeltetik a ma számára is e kérdés fontosságát, érthetővé teszik azokat a szenvedélyeket, amelyek e téren összecsaptak. 19 A márc. 23-i gyűlésre vonatkozóan ld. Flór F. cikkét az Orvosi Tár-ban, 1848/13. sz., márc. 26. 20 Varga L.: i. m. 296-297. 21 Oortvay Gy.: i. m. 223. 22 Uo. 23 Pólya József. Nagyszécsóny, 1802. jan. l.-Bp. 1873. jún. 10. Orvos, az MTA tagja (1. 1832, r. 1858). 1831-től a Rókus kórház ig. főorvosa. 1841-ben megszervezte az első magyar (magán) elmegyógyintézetet. MÉL, II. köt. 431; Szinnyei, 10. köt. 1360 — 1367. h.
