Századok – 1976
Közlemények - Kiss Erzsébet Fábiánné: A magyar egészségügyi szakigazgatás szervezete és problémái 1848–1850-ben 294/II
\ 298 FÁBIÁNNÉ KISS ERZSÉBET Schmidt János kari dékán, Csausz Márton, a választmány elnöke, Réezey Imre 14 orvos" kari jegyző valamint a javaslat fogalmazója írták alá. A javaslat első fejezete az orvosi rend adminisztratív állami hivatalnokairól szól. (1) A minisztériumi osztályfőnök — mintha egészségügyi miniszter lenne — „az álladalmi közegésségi és közorvosi ügyeket felelősség mellett személyesíti." Az alsóbb szerveknél, intézményeknél ellenőrzi a törvények, határozatok végrehajtását. (2) A közegószségi bizottmány vezetné az „ellenőrködő felügyelóst", vagyis az előbb említett minisztériumi osztályfőnök segédkezéül, végrehajtó közegéül szolgált volna. Tagjai eléggé körülhatárolt referenciákban működnének: az orvosrendőrségi a közegószségi általános intézkedéseket vizsgálná; a törvényszéki felülvizsgálná a törvényszéki orvosi esetek és vizsgálatok aktáit; az orvosi intézetekre felügyelő, a hadügyi orvosi, a baromorvosi, a gyógyszerészi bizottsági tagok teendői magától értetődőek. A bizottmány elnöke az országos főorvos. A bizottmány javaslatokat tesz a minisztériumnak, és azok „sikeresítése felett" őrködik. (3) Négy kerületi igazgató főorvos közvetlenül gyakorolna felügyeletet a törvényhatóságokban működő (4) megyei főorvosok, (5) járási orvosok, (6) községi orvosok felett. Megyénként, járásonként 1 — 1 orvost számítottak; községit 5000 lakosonként egyet. Ugyancsak a kerületi igazgatófőorvos égisze alatt találnánk kerületenként és megyénként az 1 — 1 állatorvost és az 1 — 1 gyógyszerészt. A következő — második — fejezetben a választmány az oktatási rendszer irányelveit körvonalazta a maga részéről. Két fő elvet szögeztek le: a képzésnek sokoldalúnak kell lennie és az egészségügyben alkalmazandó egyének képességeit szigorú állami vizsgákon kell lemérni. A javaslat részletesen megadja a tanterv elméleti és gyakorlati tárgyait. Az oktatás összesen hat évet venne igénybe (szemben az eddigi öttel); a kórházi gyakorlat és a szigorlatok a hatodik évben történnének.1 5 A tanári testületről szóló alfejezetben a javaslat leszögezi, hogy az egyetemi orvosi kar igazgatója mindig a minisztériumnál levő tanulmányi bizottság szakértő orvosi tagja is egyben. A tanszékek betöltése módjának részletezése után következnek a tanulmányi rendszabályok. A javaslat ugyanúgy megkívánja a 2 — 3 éves bölcsészeti, különösen a természettani előtanulmányokat, mint a korábbi, 1808/1809-től érvényben levő rendelkezések. A jelentkező ifjakat még szigorú nyilvános felvételi vizsgának is alávetették volna természettudományi tárgyakból: általános füvészetből, A villanygyógyászat meghonosítója Magyarországon. Zétény Oy.: i. m. 123; MÉL, I. köt. 546. - Halász Geyza, Géza, Alsódabas, 1816. nov. 16.-Bp. 1888. aug. 22. Orvos, az MTA I. tagja (1863). Évtizedeken át Pest főorvosa. Ragályos betegségekkel, különösen a kolerával foglalkozott. MÉL, I. köt. 662. — Kovács Sebestyény Endre, Garamvezekény, 1814. szept. 27, —Bp. 1878. máj. 17. Sebész, egészségügyi szervező, az MTA 1. tagja (1858). 1843-tól sebész a pesti sebészeti klinikán; 1849-től pedig a Rókus kórház sebészeti főorvosa. MÉL, I. köt. 993. - Sauer Ignác, Veszprém, 1801. okt. 2.-Pest, 1863. nov. 17. Belgyógyász, egyetemi tanár, az MTA tagja (1859). 1843-tól a különös kór- és gyógytan ny. r. tanára a pesti egyetemen. 1848-ban országos főorvos és minisztériumi osztályfőnök. MÉL, II. köt. 578 — 579; Zétény Gy. : i. m. 199. - Schmidt (Kovács) János, Î, 1800.-Bp. 1872. márc. 28. 1825-ben szerzett orvosi oklevelet. 1840—1848 között Pest megye főorvosa. Szinnyçi, 12. köt. 487-488. h.; Fekete L.: Fol. Hung. 1287. fol. 80. - Schöpf-Merei Ágoston, Schoepf, Győr, 1804. szept. 24, —Manchester, 1858. márc. 12. Gyermekgyógyász, az MTA 1. tagja (1835). Páduában szerzett oklevelet, Bécsben gyakorolt. Sokoldalú orvos; az első magyar gyermekgyógyászati tankönyv írója. Az olasz légióban volt katonaorvos 1848-ban. MÉL, II. köt. 600; Zétény Gy.: i. m. 202-203. 13 Stáhly Ignác, Pest, 1787. júl. 31.—Pest, 1849. ápr. 28. Sebész, egyetemi tanár, országos főorvos (1842-1848), az MTA t. tagja 0839). MÉL, II. köt. 653; Felhő-Vörös: i. m. 527; Zétény Gy.: i. m. 208-209. - A MÉL a tisztségek felsorolásában pontatlan. 14 Réezey Imre, Bécs.1804 —Bp. 1874. ápr. 12. Orvos-sebész, szülész. Szinnyei, 11. köt. 653. h. 15 II. József óta négyéves volt az orvosok egyetemi elméleti oktatása, majd ezt 1808/09-ben emelték fel ötre. Gortvay Gy.: i. m. 79, 80. 4
