Századok – 1976
Közlemények - Kiss Erzsébet Fábiánné: A magyar egészségügyi szakigazgatás szervezete és problémái 1848–1850-ben 294/II
A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁS 1848/49-BEN 297 Az állatorvosok képzése az orvosi fakultás egyik tanszékén törtónt 1787 óta. Jelentős változás a 19. sz. első felében nem történt e téren. Az állatorvosok az orvosi fakultástól független intézetet kívántak létrehozni, hogy megfelelő szinten oktathassák az egyre inkább fejlődő állatorvosi tudományt. Az állatorvosok és a mellettük dolgozó gyógykovácsok működésének igen fontos területe volt — a lovasság miatt — a katonaság. A katonai egészségügy irányítása 1848 előtt A katonai egészségügy — mind emberorvosok, mind állatorvosok (az egykorú szóhasználat sok esetben baromorvosoknak titulálta őket) — teljes egészében a bécsi tábori orvosi főigazgatóság, Oberstfeldärztliche Direction fennhatósága alatt állott. Ez még 1884 áprilisa után is változatlan maradt az októberben történt szakításig.10 Az orvoskar 1848. április 23-i reformjavaslatai az egészségügy rendezéséről 1848 forradalma után a haladás erői, a reformok hívei úgy érezték, hogy korlátlan lehetőség nyílik—az élet különböző szféráiban—a magyar érdekeknek megfelelő intézkedések és újítások bevezetésére, meghonosítására. Így a magyar egészségügy hivatástudattól áthatott reformerei is azonnal tevékenykedni kezdtek, hogy megfelelő egészségügyi programot mutassanak fel az első magyar felelős minisztérium számára, ha az a közegészségügy rendezéséhez lát. Abban pedig egyikük sem kételkedett, hogy az egészségügyet rendezni kell, és ezt a minisztérium meg is teszi. Hogy hogyan — erre az orvosok, gyógyszerészek, állatorvosok maguk óhajtottak javaslatot tenni. Az orvosi kar küldötteiből álló választmány 1848. április 23-án, tehát már a minisztériumi hivatalok működésének kezdetekor, javaslatot készített „az álladalmi közegésségi és orvosi ügyekről hazánkban".1 1 A választmány tagjai között ott találjuk az egészségügy közéleti harcosait, tekintélyes tudósait: Csausz Mártont, Balassa Jánost, Bugát Pált, Eckstein Frigyest, Flór Ferencet, Fromhold Károlyt, Halász Geyzát, Kovács Sebestény Endrét, aki a javaslatot fogalmazta, Sauer Ignácot, Schmidt Jánost, Schöpf Ágostont stb.12 A VKM-hez küldött javaslatot Stáhly Ignác orvoskari elnök, országos főorvos,1 3 10 Varga Endre : Az 1848 — 49. évi magyar hadsereg egészségügyi szervezete (Károlyi Emlékkönyv). Bp. 1933. 666. 11 OL. 1848/49-i Mm-i Ltár, VKM, Közokt. oszt., Felsőbb okt. szak, 1848, Orvoskari kfő 80. tétel. Nyomtatott változatát kivonatosan ismerteti Oortvay Oy.: i. m. 221 — 222. 12 Uo. 222. — Csausz Márton, Felsőbánya, 1796. aug. 8.-Pest, 1860. szept. 14. Orvos, egyetemi tanár, az egyetem alelnöke (1848. máj. 1. —1849. febr. 1.). Mint bonctanár 1827-től működött a pesti egyetemen. 1849 elején három hónapig vezetett egy császári katonai kórházi belosztályt, díj elfogadása nélkül. MÉL, I. köt. 304; Szinnyei, 2. köt. 217 — 218. h.; Fekete L. : Quart. Hung. 1837. 89. fol. — Balassa János, Sárszentlőrinc, 1814. máj ' 5.—Pest, 1868. dec. 9. Sebész, egyetemi tanár, az MTA t. tagja (1858). A korszerű magyar sebészeti gyakorlat ós oktatás megteremtője. Sokoldalú orvos, tudományos író. MÉL, I. köt. 82 — 83. — Eckstein Frigyes, Kolozsvár, 1803. szept. 13.—Pest, 1859. jún. 8. Orvos, orvosközéleti személyiség. A kórbonctan, sejtszöveti kórtan jeles kutatója. Szinnyei, 2. köt. 1178-1179. h.; FeketeL.: Quart. Hung. 1837. fol. 114-116. - Flór Ferenc, Váradolaszi, 1809. okt. 10.-Pest, 1871. júl. 7. Sebész, tiszti főorvos, az MTA 1. tagja (1838). 1840-ben a Rókus kórház főorvosa, 1847-ben igazgatója és Pest tiszti főorvosa lett. Páratlan szervező; az önálló magyar katonai egészségügy létrehozója 1849-ben. MÉL, I. köt. 517 — 618; Zétény Győző: A magyar szabadságharc honvédorvosai. Bp. 1948. 120 — 122. — Fromhold Károly, Igló, 1811. —Bp. 1876. jún. 9. Pesti orvos; a Lánchíd-építkezés orvosa.
