Századok – 1976
Közlemények - Kiss Erzsébet Fábiánné: A magyar egészségügyi szakigazgatás szervezete és problémái 1848–1850-ben 294/II
296 FÁBIÁNNÉ KISS EKZSÉBET Az orvoskari szervezettel szemben — vagy amellett — egy országos orvosegyesület lett volna arra alkalmas, hogy a saját érdekeik ellenére egymással hadakozó orvosokat egyesítse. Ennek megalakulása azonban sokáig, 1897-ig váratott magára; addig csupán az 1837-ben létrehozott Pest-Budai Orvosegyesület volt az egyetlen ilyen jellegű fórum. Az orvosok közös érdekeit tekintő, a közegészségügyi viszonyok rendezését szem előtt tartó szempontok vezették nem egy esetben az orvosok és természetvizsgálók évi összejöveteleinek tanácskozásait is.5 Gyógyszerészet, állatorvosok 1848 előtt A gyógyszerészügy függése Bécstől talán még erősebb volt, mint az egészségügy egyéb ágazataié. Osztrák gyógyszerkönyvet használtak korszakunkban is; az első ilyen magyar csak 1871-ben született meg.6 A gyógyszerészek céhi kiképzésének egyeduralma a 18. sz. derekán szűnt meg; 1763-tól a megyei orvos előtt vizsgáztak a tanulók, majd' 1774 után csak vizsgázott gyógyszerész kaphatott gyógyszertárat. Ilyet 1759 után Magyarországon csak a király adományozhatott a Helytartótanács útján, a vármegyei főorvos véleménye alapján személyi vagy öröklési tulajdonjoggal. Ugyancsak a megyei főorvos ellenőrizte évente egyszer a megyéje területén levő patikákat. A gyógyszerészek képzése — hasonlóan a seborvosokóhoz — a 18. sz. végén minőségileg javult: egyetemi tanfolyamot szerveztek számukra, de ez még 1848-ban is csak egyéves volt.' A magyar patikus gyógyszerészkönyvén, taksa-szabályzatán, a rendeleteken kívül a legtöbb gyógyszer alapanyagát szintén Ausztrián keresztül hozatta ezüstért, holott ő papírpénzért árult.8 A gyógyszertárak tulajdonosai nem mindenkor voltak egyben gyógyszerészek is; a gyógyszertár sok esetben jó befektetésként jelentkezett. A patikáknak az országbani elhelyezkedését nagymértékben befolyásolták a gyógyszertárak felállítása körüli visszásságok, a céltudatos központi felügyelet hiánya: 1821-ben a Pest megyei 29 patikával szemben Tolna és Hajdú megyékben egy sem, Ugocsa megyében pl. csak egy volt. Tizenöt városban egy-egy, < négy sz. kir. városban egyetlen gyógyszertár sem volt. Országosan egy patikára 34 322 I lakos jutott.9 5 Ebben a vonatkozásban korszakalkotó programnak tekintjük Bugát Pálnak az 1845-i pécsi vándorgyűlésen kifejtett nézeteit a „magyar közegészségügy állapotáról és egy korszerű egészségügyi törvény megalkotásának szükségességéről". „Behatóan foglalkozott az orvosi tanítás reformjának kérdésével, a Rókus kórháznak tanintézet gyanánt való felhasználásával, az orvosi társadalom helyzetével (»főorvosaink is a servitorok sorá- < ban vannak«) s végül követelte, hogy a szervezés hiányainak megszüntetése érdekében az ötletszerű rendeletkormányzás helyett az egészségügy egy általános egészségügyi törvény 1 keretében nyerjen szabályozást." Gortvay Gy.: i. m. 122. — Bugát Pál, Gyöngyös, 1793. ápr. 12,—Pest, 1865. júl. 9. Orvos, egyetemi tanár (1842 —1849: az elméleti orvostan tanára a pesti egyetemen), a MTA r. tagja (1830). Elévülhetetlen érdemei vannak az orvosi magyar műnyelv létrehozásában, a természettudományi kutatások és ismeretterjesztés szorgalmazásában. Magyar Életrajzi Lexikon (MÉL), I. köt. 276. A Lexikon szerint Bugátot 1848-ban az OHB országos főorvossá nevezte ki. Az adat téves, mert 1848 végéig Sauer Ignác volt a főorvos, 1849-ben pedig nem neveztek ki ilyet. Bugát 1849-ben a BM egészségi osztályának vezetője volt; erről viszont nem szól a Lexikon. Tévedésének forrása: Fekete L.: Fol. Hung. 1287. fol. 88. 6 Baradlai János — Bársony Elemér : A magyarországi gyógyszerészet története . . . Bp. 1930. II. köt. (Irta: Bársony Elemér) 172. 7 A fentiekre: Gortvay Gy. : i. m. 56. — Gortvay ugyan azt állítja, hogy már 1813-ban kétéves volt az egyetemi oktatás, de éppen 1848-ban kérték a gyógyszerészek a képzés két évre való felemelését. 8 Halmai János : Gyógyszerészetünk és gyógyszereink helyzete a szabadságharc idején. OTK, 1961. 21-22. sz. 104. 9 Gortvay Gy. : i. m. 56.
