Századok – 1976
Közlemények - Bérenger; Jean: A francia politika és a kurucok (1676–1681) 273/II
A FRANCIA POLITIKA ÉS A KURUCOK 279 tak egy szerződéstervezetet; mindent Ígértek és végül semmit sem teljesítettek. Érthető, hogy mindez igen bosszantotta a bujdosókat.3 0 A helyzetet a Törökország és Lengyelország közötti béke aláírása mozdítja ki a holtpontról. Mindeddig a törökök sem merték elkötelezni magukat a magyarok mellett, hogy ne kockáztassanak háborút egyidőben a császárral és a lengyelekkel.3 1 1676 októberében Béthune márkinak, az új lengyelországi francia követnek javaslatot tesznek a bujdosók egy 3000 gyalogosból és 6000 lovasból álló kis sereg felállítására, amit francia parancsnokság alá kívántak helyezni.3 2 Ez már a Wesselényi-összeesküvés idején felvetett régi téma.3 3 De figyelembe kellett venni az erdélyi fejedelmet is, aki csapatokat ajánlott fel a bujdosók megsegítésére. Végül 1676. november 17-én a következő szerződéstervezet született a bujdosókkal: ,, Az erdélyi fejedelem, gróf Thököly és Teleki az említett fejedelem vezetése alatt egységes hadsereget képeznek. (A bujdosók) 12 ezer lovast és 8 ezer gyalogost, valamint 20 ágyút állítanak a császár elleni háború céljára és csak a király belegyezésével köthetnek bókét. Petróczi gróf tábornok lesz Teleki parancsnoksága alatt, akit a bujdosók vezérüknek tettek meg. Az említett Teleki úr mellett ott lesz a király képviselője, hogy Béthune márki parancsára őfelsége pénzével fizesse a csapatokat, résztvegyen a szemléken és csak a ténylegesen meglévő csapatokat fizesse. A pénz mindig valamely lengyel városban lesz, a bujdosók saját kockázatukra küldenek majd érte. Nem csökkenthetik a csapatok számát, amiben majd megegyeznek. A király dönthet arról, hogy a háborút kiterjesszék Morvaországra, Sziléziára vagy a császár kezén lévő Magyarországra. Abban az esetben, ha a porta azt parancsolja a bujdosóknak, hogy szüntessék be az ellenségeskedést a császárral, azt csak az értesítés után hat hónappal tehetik. A szerződés mindaddig titokban marad, ameddig a király úgy akarja. Abban az esetben, ha a király csapatokat küld Magyarországra, csökken a pénzsegély."3 4 A bujdosókkal egyidőben az erdélyi fejedelem is felajánlotta szolgálatait Akakia közvetítésével, akit főnöke, Béthune küldött követségbe Kolozsvárra. Apafi kész volt együttműködni ugyanezen felvételekkel; vagyis rendszeresen folyósított hadisegély (évi 600.000 livre tournois) megadása mellett. A hírközlés nehézségeit figyelembe véve, XIV. Lajos válasza gyors és pozitív volt, hiszen már 1676. december 18-án ezt írta Béthunenek: „átnéztem a szerződéstervezetet, 30 Forbin-Janson a királynak, Krakkó. 1676. február 16.: Paris. A.E. Pologne 45. к. 98. fol. Közli: Hudifa: i. m. 111. sz. 31 Nointel jelentése a királyhoz, Konstantinápoly, 1676. július 2.: a nagyvezér „а déclaré nettement que la Porte ne pouvait s'ouvrir de deux cotés, c'est-à-dire porter ses armes à deux endroits." Paris. A.E. Turquie, 13. k. 95. fol. 32 „М. de Béthune a trouvé à Léopol des Députés des Hongrois qui offrent présentement à sa Majesté 3000 hommes de pied et 6000 chevaux et de les mettre sous la conduite de tel chef français que sa Majesté voudra donner, mais il ne voit rien de certain en traitant avec eux, à moins que le Prince de Transylvanie n'y entre comme il luy a proposé et se fasse leur chef, car une petite diversion ne serait point utile et elle ne peut entre grande que par la jonction de l'armée des Hongrois que fournirait le Prince de Transylvanie." Béthune jelentése a királyhoz, 1676. október 11. Paris. Bibliothèque Nationale, Manuscrit français, n° 10.638, fol. 179. 33 J. Bérenger: A francia—magyar kapcsolatok, i. h. 34 Paris. Bibliothèque Nationale. Manuscrit français n° 10.638, fol. 181. A végleges 8zerződés szövege megjelent a Történelmi Tárban, 1890. 519 — 520. 7*
