Századok – 1976
Tanulmányok - Gergely Jenő: A keresztényszocialisták politikai szerepe az ellenforradalom első éveiben (1919–1923) 225/II
A KERESZTÉNYSZOCIALISTÁK POLITIKAI SZEREPE 257 legeredményesebben érvényesítő Bethlen előtt kapitulált a gazdagparasztság pártja is: a Nagyatádi Szabó-Bethlen kézfogás a Kisgasdapárt, az önálló gazdagparaszti törekvések felszámolásának megkezdését jelentette.13 4 A keresztényszocialista politika útkeresése 1922—1923-ban 1922. január 16-án megalakult a legitimista kereszténypárt, Keresztény Föld míves és Polgári Párt néven. Programjában a királykérdés mellett az általános, egyenlő és titkos választói jog állt középpontban. A részletes program az 1918—19-es keresztényszocialista programok átvétele volt. Az új pártba beléptek a Friedricli-féle KNP tagjai, illetve a KNEP legitimista frakciója. Január 20-án a párt vezetését átvette Andrássy.13 5 A KNEP a nemzetgyűlés utolsó heteiben a kisgazdapárti — disszidens többséggel szemben kísérletet tett a választójog tekintetében saját álláspontja — az általános, egyenlő és titkos választói jog — elfogadtatására.13 6 A párt 1922. január 25 — 27. között tartott értekezlete tárgyalta meg a választójog kérdését. Itt robbantak ki az ellentétek a KNEP „keresztényszociális többségén" belül: a volt néppárti-agrárius keresztény szociálisok (Huszár—Ernszt) és a keresztényszocialisták (Haller-csoport) között. Az utóbbiak álláspontját Griger Miklós fejtette ki: A 4 elemi helyett írni-olvasni tudáshoz kössék a választói jogot, töröljék a 2 évi egyhelyben lakást, és a nők választójogát ne szűkítsék meg a férfiakéhoz képest. A vitában Ernszt azzal érvelt, hogy egy ilyen radikális választói jog mellett ők maguk is kiszorulnának a politikából. Utalt arra, hogy a néppárt álláspontja konzervatívabb volt a választójog tekintetében. Haller viszont bejelentette, hogy ők nem néppártiak, hanem a keresztényszocialista program alapján állnak.13 7 A bizottsági tárgyalások során a keresztényszocialisták szívós, de eredménytelen harcot folytattak a nők egyenlő választójogáért és a választás titkosságáért, a többség azonban leszavazta őket.13 8 A párt igénybevette a parlamenten kívüli nyomás eszközeit is. A kereszténypárti nőszervezetek (a Keresztény Női Tábor) február elején gyűléseken foglaltak állást a nők egyenlő választójoga mellett. A fővárosi választókerületek és egy sor vidéki női pártcsoport kérvényeit Schlachta Margit tette le a nemzetgyűlés elnökének asztalára.13 9 1922. február 2-án megalakult az Egységes Párt. Klebelsberg vezetésével a disszidensek beléptek a Kisgazdapártba, s így az Bethlen vezetésével, Gömbös 134 Nemzeti Újság, 1922. jan. 5.; Magyarság, 1922. jan. 5.; Világ, 1922. jan. 5., 6.; Szinai M.—Szűcs L.: i. m., 18 — 22; Pölöskei Ferenc: Bethlen István törekvései az ellenforradalmi rendszer konszolidálására (1921 —1922). Párttörténeti Közlemények, 1974/3. sz. 52—88. 135 A párthoz kb. 20 képviselő tartozott. A KNP-n kívül a KNEP-ből csatlakozott herceg Windischgrätz, gr. Sigray, őrgr. Pallavicini, Lingauer, Beniczky, Rakovszky, Szmreesányi stb. Ld. A Nép, 1922. jan. 17.; Nemzeti Újság, 1922. jan. 21.; Magyarság, 1922. jan. 21.; a párt Kereszttny Földmíves es Iparos Párt néven is szerepelt. Programjukat ld. „A Keresztény Földmíves es Iparos Párt programja." Bp. 1922. 136 Ngy. N. 1920/XIII., 281. ü., 1922, jan. 3.; uo., XV., 294. ü„ 1922. jan. 21. ülések jkv-i. 137 Világ, 1922. jan. 27. 138 OL. К 2. Ngy. Lt. 534. cs. 1920-F. XIV. 6/119; Ngy. N. 1920/XVII. 312. ü. 1922. febr. 13-i ülés jkv. 139 OL. К 2. Ngy. Lt. 690. cs. 1922-Y. XXIII-3/823. uo.; 3/381.
