Századok – 1976
Krónika - Tudományos minősítések (Márkus Ferencné) 172/I
KRÓNIKA 177 romboló tevékenységének bemutatása, a szélsőjobboldali és revizionista csoportok ellenforradalmi tevékenységének egymás elleni hatalmi harcának, tömegbázisának, nem kevésbé pedig a kommunisták soraiban kialakult helyzetnek a történeti leírása és elemzése. Ugyanígy igen jól mutatja be a disszertáció az ellenforradalom fegyveres leverése utáni helyzetet, az ellenforradalmi erők visszavonulásának, a forradalmi erők újjászervezésének szakaszait, az MSzMP politikájának sajátosságait, helyi szervezeteinek, tömegbefolyásának megszilárdulását. A vitában szóba került néhány megfogalmazás pontosításának kívánatos volta. (A pártegység október 23. előtti megbomlásával, a revizionista csoport november 4. utáni tevékenységével, továbbá az értelmiség egyes csoportjainak az ellenforradalomban játszott szerepével kapcsolatban.) A jelölt valamennyi felvetett kérdésre kielégítő választ adott. A Bírálóbizottság — titkos szavazás alapján — egyhangúan javasolta Kun László részére a történelemtudományok kandidátusa fokozat odaítélését. A Történelemtudományi Szakbizottság 1975. június 27-i ülésén Kun László részére a történelemtudományok kandidátusa fokozatot odaítélte. * Hartha Antal, az MTA Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa 1975. október 8-án védte meg „A magyar nép őstörténete a kialakulástól a honfoglalásig" v c. doktori értekezését. A vitára kiküldött bírálóbizottság elnöke Elekes Lajos akadémikus volt; opponensek: Harmatta János akadémikus, Székely György akadémikus, László Gyula, a művészettörténeti tudományok doktora. A kiküldött bírálóbizottság a dolgozat tudományos eredményeit a következőkben foglalta össze: Bartha Antal doktori értekezése az első nagyterjedelmű, részletes összefoglaló jellegű marxista munka a magyar nép őstörténetéről. Nevezett Molnár Erik tanítványa, ebben a munkájában nagyszabású és igen aktuális feladatot vállalt magára azzal, hogy • a hazai és a külföldi szakirodalmat feldolgozta, rendszerezte ós értékelte dolgozatában, még hozzá több tudományág módszerének és forrásainak alapos ismeretében, a komplex módszer nálunk eddig elért legsikeresebb alkalmazásával. Az egyes őshaza-elméletek szövevényes hipotéziseit világosan áttekintette és új szempontjai szerint csoportosította. Vizsgálódása ezzel kapcsolatban is széleskörű: egész kultúrcsoportokat vesz összehasonlító vizsgálat alá, hogy azok közös elemeiből tudjon visszakövetkeztetni ősi kultúránkra, a műveltség egykori szintjére, a magyarság elődeinél. Munkájával a magyar őstörténeti kutatás új periódusának alapjait vetette meg. A vita lefolyása, elsősorban az opponensek állásfoglalása, meggyőzően mutattak rá arra, hogy Bartha Antalnak az értekezésben alkalmazott módszere alapvetően helyes és valóban marxista módszer. Azok a homályosságok, amelyek itt-ott az értekezésben a marxista történeti terminológia terén mutatkoznak, a megszövegezés végső formájában viszonylag könnyen kiigazíthatók lesznek. Ugyanez vonatkozik bizonyos tárgyi részletek kívánatos átalakítására is, így a magyar őstörténet egyes írásos forrásainak vitatható értelmezéseire, amelyeket Bartha Antal — bár általában következetesen kritikus álláspontot foglal el az őstörténeti elméletekkel szemben — egyes esetekben elkövet. A Bírálóbizottság — titkos szavazás alapján — egyhangúlag javasolta Bartha Antal részére a történelemtudományok doktora fokozat odaítélését. A Történelemtudományi Szakbizottság 1975. okt. 24-i ülésén javasolta Bartha Antal részére a történelemtudományok doktora fokozat odaítélését. A TMB Plénuma 1975. november 26-án Bartha Antal részére a történelemtudományok doktora fokozatot odaítélte. * Péner Imre, az MSzMP KB. Politikai Főiskolájának docense 1975. szept. 26-án védte meg „Az SPD (Sozialdemokratische Partei Deutschlands) keleti politikája" c. kandidátusi értekezését. A vitára kiküldött bírálóbizottság elnöke Mérei Gyula akadémikus volt; a diszszertáció opponensei Tokody Gyula, a történelemtudományok kandidátusa és Zala Tamás, a történelemtudományok kandidátusa. 12 Századok 1978/1
