Századok – 1976
Krónika - Tudományos minősítések (Márkus Ferencné) 172/I
178 KRÓXJKA A kiküldött bizottság a dolgozat tudományos eredményeit a következőkben foglalta össze: Az értekezés érdeme, hogy politikai, történeti, ideológiai szempontból áttekinti, értelmezi és értékeli a német szociáldemokrácia keleti politikáját. Különösen a második világháború utáni időszakra vonatkozóan rendkívül gazdag és a magyar szakirodalomban még fel nem használt anyagot kutatott és dolgozott fel. A jelölt tudatosan törekedett arra, hogy az SPD keleti politikájának feltérképezésével segítsen leküzdeni az új jelenségek egyoldalú értékelése alapján keletkező veszélyes illúziókat. A disszertáció a két világháború közötti periódusra vonatkozóan вок újat nyújt a betiltott és emigrációba kényszerített SPD kijózanodási folyamatának vizsgálata tekintetében, a második világháború utáni szakasz elemzése során pedig a változó helyzet józan felismerésének folyamatát elemzi részletesen. A vitában felmerült az az észrevétel, hogy a jelölt leszűkíti a kelet-politika fogalmát a Szovjetunióra ós az NDK-ra, míg a többi kelet-délkelet-európai országra nem fordít kellő gondot. Nagyobb teret kellene szentelni a dolgozatban a szociáldemokrata keletpolitika ós a német nacionalizmus összefüggésére. Felmerült az az igény is, hogy még több oldalról kerüljön megvilágításra, hol helyezkedik el az SPD konkrétan és a szociáldemokrácia általában a hazai monopoltőke és a nemzetközi imperializmus politikájában. A Bizottság véleménye szerint kívánatos volna, hogy az értekezés történeti bevezető részét a jelölt szűkítse le a címben megjelölt tárgykörnek megfelelően. Ugyanakkor az értekezésben még kellő mélységben nem elemzett részek nagyobb súllyal kerüljenek tárgyalásra. A bírálóbizottság — titkos szavazás alapján — egyhangúlag javasolta Péner Imre részére a történelemtudományok kandidátusa fokozat odaítélését. A Történelemtudományi Szakbizottság 1976. okt. 24-i ülésén Péner Imre részére a történelemtudományok kandidátusa fokozatot odaítélte. * Ruzsds Lajos, az MTA Dunántúli Tudományos Intézetének osztályvezetője, . 1976. október 10-én védte meg a „Magyarország gazdaságtörténete 1790 — 1848" c. doktori értekezését. A vitára kiküldött bírálóbizottság elnöke Ember Győző akadémikus volt; az értekezés opponensei: Balassa Iván, a történelemtudományok doktora, Gaál László, a mezőgazdasági tudományok doktora, Gyimesi Sándor, a történelemtudományok kandidátusa. A vitára kiküldött bizottság a dolgozat tudományos eredményeit a következőkben foglalta össze: A disszertáció témája olyan korszak, amely egyike a gazdaságtörténet nagy fordulóinak. Az értekezés a kapitalizmus elemeinek bontakozását kíséri nyomon Magyarország gazdasági életében a feudalizmus válsága korában. Munkája a folyamatnak olyan széleskörű és átfogó szintézise, amilyenre történetírásunk eddig még nem vállalkozott. A fő tendenciákat eddigi szakirodalmunk és a saját kutató munkájának figyelemreméltó eredményei alapján tekintette át. Munkája beilleszkedik a marxista történetírás folyamatába. Olyan kérdések (a növekedés problematikája, a városfejlődés, az országos belső piac kialakulása, a technika szerepe) tisztázásában is, amelyek a korszak kutatásának fő feladatai maradnak, a disszertáns jelentős lépéseket tett előre. A bírálóbizottság — titkos szavazás alapján — egyhangúlag javasolta Ruzsás Lajos részére a történelemtudományok doktora fokozat odaítélését. A Történelemtudományi Szakbizottság 1975. október 24-i ülésén javasolta Ruzsás Lajos részére a történelemtudományok doktora fokozat odaítélését. A TMB Plénuma 1975. november 26-án Ruzsás Lajos részére a történelemtudományok doktora fokozatot odaítélte. Márkus Ferencné