Századok – 1976

Krónika - Tudományos minősítések (Márkus Ferencné) 172/I

176 KRÓNIKA pártszakadást követő új összetételű pártvezetőség politikai vonalvezetésével kapcsolatos megállapításai, amelyek dokumentáltan igazolják, hogy a pártvezetés politikájában egyre inkább előtérbe kerül a demokratikus parasztmozgalmak iránti érzéketlenség, a parasztsággal való szövetség szükségességének meg nem értése. Új, árnyalt, kritikus elemzést ad a szerző az MSzDP elméleti tevékenységéről, forradalom és reform viszonyának összefüggéseiről. Ezeknek az elvi kérdéseknek az elemzése végeredményeként jut el ahhoz a meggyőzően bizonyított állításához, hogy a szociáldemokrata pártvezetés reformista módon harcolt a polgári demokratikus reformokért. Az MSzDP szövetségi politikáját elemző munkáiban részletesen mutatja be ós értékeli az MSzDP és a Justh-párt együttműködésének alakulását. Figyelme kiterjed az MSzDP vezetésének a polgári radikálisokkal, valamint a keresztényszocialisták Giesswein körül csoportosuló részével való kapcsolatokra is. A párt háború alatti és a forradalmi válság időszakában folytatott politikájának elemzése mind tárgyi, mind elvi tekintetben új eredményeket hoz. A bizottság megítélése szerint a jelölt további munkássága során az eddiginél is kiterjedtebben mélyedjen el az MSzDP politikájának alakulását befolyásoló nemzetközi hatások tanulmányozásában. (Német —osztrák pártprogramok, az ausztromarxizmus hatása, különösen O. Bauer, H. Hilferding nézeteinek érvényesülése.) A szövetségi politika összefüggéseit illetően még differenciáltabb megközelítést ajánl a bizottság, pl. a polgári radikálisok eszmei, politikai tevékenységének elemzése, valamint az egyes nemzetiségi szekciók tevékenysége vonatkozásában. Ugyancsak ajánlja a bizottság a munkásmozgalom balszárnyának, a forradalmi erjedés folyamatának további beható vizsgálatát. A bírálóbizottság — titkos szavazás alapján — egyhangúan javasolja Erényi Tibor részére a történelemtudományok doktora fokozat odaítélését. A Történelemtudományi Szakbizottság 1976. ápr. 28-i ülésén javasolta Erényi Tibor részére a történelemtudományok doktora fokozat odaítélését. A TMB Plénuma 1976. május 28-i ülésén Erényi Tibor részére a történelemtudományok doktora fokozatot odaítélte. * Kun László, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Marxizmus —Leninizmus Tanszékének tanszékvezető docense 1975. július 24-én védte meg „Az 1956-os ellenforradalom és a konszolidáció Borsod- Abaúj-Zemplén megyében" c. kandidátusi értekezését mint ösztöndíjas aspiráns. Aspiránsvezetője Molnár János, a történelemtudományok kandidátusa volt. A vitára kiküldött bírálóbizottság elnöke Mérei Gyula akadémikus volt, opponensek Orbán Sándor, a történelemtudományok doktora és Hollós Ervin, a történelemtudományok kandidátusa. A kiküldött bizottság a dolgozat tudományos eredményeit a következőkben foglalta össze: Az értekezés igen gazdag, eredeti levéltári forrásanyag, valamint a sajtó, a statisztikai kiadványok és egyes vezető kommunisták visszaemlékezései alapján tudományos igénnyel tárja fel az 1956-os ellenforradalom előzményeit, lefolyását és az azt követő konszolidációt 1968 végéig, egy gazdasági és politikai szempontból egyaránt fontos nehézipari körzetben, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A területnek a tárgyalt időre vonatkozó gazdasági, társadalmi, politikai és ideológiai tényeit az országos összefüggés keretébe illesztette, s azzal kölcsönhatásban, elemzően mutatja be. Pártos, marxista—leninista történeti feldolgozás, amely valamennyi tény számbavételére törekedve, sematizálás nélkül, a lényeges kérdések kiemelésével, azok analízisével, világos következtetéseivel — különösen a döntő jelentőségű politikai-történeti fejezetekben — igen sok újat ad hozzá a jelzett témakörök eddigi tudományos irodalmához, főleg helytörténeti vonatkozásban. Az 1966-os ellenforradalom előzményeit bemutató fejezetekben elsősorban a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség szerkezete alakulásáról, az ipari üzemek és termelőszövetkezetek gazdasági problémáiról, továbbá a pártmunkáról szóló részek leírása számít elsősorban új eredménynek. Az ellenforradalmat tárgyaló fejezeteiben különösen értékes a különböző nyíltan jobboldali és revizionista csoportok rajza, az ellenforradalom belső periódusainak pontos megállapítása, az országos periódusok jellemzőitől való eltéréseik számbavétele, az egymást követő ún. munkástanácsok sajátosságainak és a különböző szakaszokban kifejtett