Századok – 1976

Történeti irodalom - Schaedlinger; Anton C.: Osmanische Numismatik (Ism. Búza János) 147/I

TÖRTÉNETI IRODALOM 147 végképp beigazolódott. A szovjetállam 1918 augusztusában^ megszabadult egyik legveszé­lyesebb ellenségétől, a német militarizmustól. Bár a fiatal szovjet államnak még sok súlyos veszélyt kellett túlélnie és végigharcolnia, az első hosszabb lélegzetvételnyi szünetet meg­nyerte. Ez azonban valóban csak Lenin kiváló külpolitikai realitásérzékének volt tulaj­donítható. A másik probléma, amire ezúttal még utalni lehet, a német hadvezetés és állami vezetés viszonyának ábrázolása, — amely Lengyel Istvánnál tényszerűen ugyancsak pontos. — Jól kiderül belőle, hogy Ludendorff és Hoffmann tábornok agresszivitása és telhetetlensége több esetben komoly nehézségeket és válságokat idézett fel, amelyek nemcsak a német állami vezetésnek okoztak megoldhatatlan problémákat, de az osztrák­magyar szövetségest is végveszélybe sodorták. A német hadvezetés és állami külpolitika ellentéteire különben szintén utalt helyenként Lenin. S bár az is igaz, hogy e két tényező­nek a breszti béke „javítása" egyformán célja volt, mégis tény, hogy az ellentét közöttük a végső célok „kevés eltérése" ellenére elég mély volt ahhoz, hogy nemcsak a breszti béke esetében, de az egész háború folyamán végveszélybe döntse a német államot. Hogy ebben az ellentótben Németországban a legagresszívebb hadvezetés győzött, az még súlyosabbá teszi ezt a válságot. Mi történt volna az állami vonal felülkerekedése esetén, ezt aligha lehet tudni. Az adott helyzetre visszatekintve azonban éppen ezért súly­talanná válik az olyan megállapítás, amely egy lezajlott vitában a két felet azonosítja. A szovjet hatalom szempontjából sem lett volna egészen mindegy, ha Breszt-Litovszkban Hoffmann tábornok helyett Kühlmaim szempontjai érvényesültek volna. Mindezt csupán azért jegyeztük meg, hogy Lengyel István munkája esetleges kibővítésénél e néhány szempontot figyelembe vehesse. GONDA Imre ANTON 0. SOHAENDLINQER: OSMANISCHE NUMISMATIK Von den Anfängen des Osmanischen Reiches bis zu seiner Auflösung 1922 (Braunschweig, Klinkhardt & Biermann. 1973.1781. + XVIII tábla képmelléklet.) OSZMÁN NUMIZMATIKA Miként a címből kitűnik, Anton С. Schaendlinger nem kevesebbre vállalkozott mint a 16. századra világbirodalommá terebélyesedő, majd évszázadokon át lassan de feltartóztathatatlanul sorvadó Török Birodalom pénzverésének, pénzügyi rendszeré­nek bemutatására. A mű elkészítéséhez a szerző feldolgozta az 1960-as évtized végéig megjelent legfontosabb nemzetközi szakirodalmat, s módjában állt tanulmányozni a jelentősebb nyugat-európai éremgyűjteményeken kívül az isztambuli Yapi ve Kredi Bakasi anyagát is. A könyv bevezető fejezete rövid történeti áttekintés, amelyben a kezdetektől 1922-ig négy szakaszra oszlik az Oszmán Birodalom története. Az első kettőt — 1300-tól 1461-ig, illetve 1461-től 1666-ig a hódító törekvések és a területi növekedés jellemezte; az 1566-tól 1687-ig terjedő harmadik periódusban ütköztek ki a közigazgatási és katonai hanyatlás jelei, melyeknek eredményeként mind szerényebbé váltak a külpolitikai sikerek, s a 17. század végén megindított háború, az elszenvedett nagy területi veszteségek fordulópontot jelentettek a Török Birodalom életében. Az 1687 — 1922 közötti negyedik szakaszban sem sikerült megszilárdítani a gazdasági és katonai szervezetet, külpolitikai téren — 1917 előtt — pedig Oroszország lépett fel a korábbiaknál hatalmasabb riválisként. A 19. században a Török Birodalom fennmaradása már csupán az európai nagyhatalmi politika függvénye volt, illetve századunkban az első világháború felszínre hozta a nagy múltú birodalom valamennyi gyengéjét. Ugyancsak a bevezető fejezet nyújt bepillantást a török államháztartás kiegyen­súlyozottnak semmiképpen sem nevezhető belső viszonyaiba. A 14 — 16. században az adók képezték a legfőbb bevételi forrásokat, majd Bizánc elestét követően a vámok ós kereskedelmi monopóliumok váltak egyre jelentősebbekké. A 16. századtól a hiva­talok és tisztségek árusítása, illetve a konfiskálások révén is igyekeztek feltölteni mind 10*

Next

/
Oldalképek
Tartalom