Századok – 1976

Figyelő - Helytörténeti kiadványok (Benda Kálmán) 1131/VI

FIGYELŐ 1147 Cseppentő Miklós Tiszaroff történetét írta meg népszerűsítő jelleggel, de levéltári kutatások alapján, kezdettől napjainkig. („Tiszaroff története." Szolnok 1971. 307 1. + 16 1. facsimile és 4 1. fényképmelléklet. A Damjanich János Múzeum közleményei 28—30. Szerkeszti: Kaposvári Gyula. Megjelent a Tiszaroffi Községi Tanács támogatásával, sokszorosított formában, 1000 példányban.) Munkájának történeti szempontból fő érdeme az adatbőség. A 16. századtól kezdve gazdag folyamban ömlenek ezek az adatok, a birtokos urak viszályaira csakúgy, mint a parasztság életére. A régi följegyzések (összeírások, limitációk, bírósági jegyzőkönyvek,levelek stb.) zömét teljes szövegükben közli, nem egynek a jelentősége túlmutat Tiszaroff szorosabban vett történetén. A könyv jó alapozás a további kutatásokhoz. Mostani formájában néhol zavar az általános jellemzések ismeretterjesztő jellege és a forrásközlések tudományos igénye közti ellentét. * „Újszerű, az eddigiektől némileg eltérő műfajú kiadványt tart kezében az olvasó. Olyat, amely sem a forráskiadványok, sem az adattárak közé nem sorolható, valahol a kettő között helyzkedik el. Mindez pedig annak a célkitűzésnek az eredménye, hogy a kutatók, elsősorban a falvak parasztságának történetével foglalkozók és általában a faluval kapcsolatos kérdések iránt érdeklődők számára olyan adatokat tegyünk közkinccsé, melyek akár nyelvi, akár más szempontból nehezen hozzáférhető levéltári forrásanyagokban találhatók." Ezekkel a szavakkal bocsátja útjára Schneider Miklós, a Nógrád megyei Levéltár igazgatója a megye összeírásainak adatait közreadó első füzetet. („Dézsma és robot. A jobbágylakosság helyzete a XVIII. század végén a mai Nógrád megye területén." Összeállította Schneider Miklós. Salgótarján 1971. 74 1. Adatok és források a Nógrád megyei Levéltárból 1. A Nógrád megyei Levéltár és a Magyar Történelmi Társulat Nógrád megyei csoportjának kiadványa. Megjelent 600 példányban.) A kiadvány a Mária Terézia úrbéri rendeletét megelőző 1770—7l-es falvankénti felmérés adatait hozza, községenként, az alábbi beosztásban: 1. a község földesurai, lakóinak jobbágyi helyzete, az esetleges szerződés főbb adatai, az összeírás nyelve; 2. a község természeti-gazdasági adottságai; 3. a robot mennyisége; 4. a természetbeni és a készpénz szolgáltatások; 5. a terményszolgáltatások formája; 6. a bevallásttevő községi elöljáróság névsora. — A második füzet az 1828-as országos összeírás adatait közli, ugyanebben a rendszerben, feltüntetve 1. az adózó családfők és az összlakosság, valamint külön az iparosok és kereskedők számát; 2. a földekre és a termesztett gabonára — továbbá 3. az állatállományra vonatkozó számszerű adatokat; 4. az egyéb jövedelmi forrásokat és 5. az összeíró bizottság névsorát. („A nógrádi nép adózó viszonyai 1828-ban. Helyzetkép a mai Nógrád megye községeiről az országos összeírás alapján." Összeállította Schneider Miklós. Salgótarján 1972. 95 1. Adatok és források stb. 2.) — A harmadik füzet az 1715-ös országos összeírás adatait adja közre az alábbi beosztásban: I. a jobbágyok neve; 2. a mezőgazdasági területek mennyisége köbölben; 3. a gazdálkodás módjára vonatkozó adatok. („A török után. Az 1715. évi országos összeírás adatai a mai Nógrád megye községeiről." Összeállította Schneider Miklós. Salgótarján 1973. 48 1. Adatok és források stb. 3.) A sorozat fontos adatokat közöl, logikus, áttekinthető rendszerben, módszere például szolgálhat más megyéknek is. A bevezetések, rövidítésjegyzékek és szó-