Századok – 1976

Tanulmányok - Várkonyi Ágnes R.: Társadalmi fejlődés és állami önállóság (Habsburg-abszlutizmus és független Magyarország) 1018/VI

TÁRSADALMI FEJLŐDÉS ES ÁLLAMI ÖNÁLLÓSÁG 102 ö —, ha nem mindenkor kívánsága szerint való szolgálatokra applicaltatik." „Minden birodalom és fejedelemségek alatt, az embereknek geniusahoz, avagy capacitásához applieáltassanak is az hivatalok."5

0 Elveit nem tudta következetesen keresztülvinni. Erős a feudális hierarchia, kevés az írástudó, még kevesebb a képzett ember és sok a feladat. Diplomáciai, politikai, katonai és a főbb gazdasági ügyekben mindig ő dönt. Átfogó intézkedéseket hoznak, egységes rendeleteket küldenek szét. A végrehajtás azonban akadozik, vagy elakad. Rendi ellenállás, tudatlanság, hanyagság, képzetlenség vagy a leküzdhetetlenül nehéz viszonyok miatt. „Tudom, hogy Kegyelmed az expeditiókat nem mindenkor szokta elolvasni", — kell kioktatnia egyik leghűbb és készséges tábornokát, Eszterházy Antalt. — „Az generálisi authoritas seholott sem áll abból, hogy ki-ki abszolutus ur legyen, hanem hogy az parancsolatokat effectualja."5

1 Rákóczi központi államhatalmi rendszert szervező elveire jellemző a Nógrád, Hont ós Kis-Hont vármegyék fiscális birtokai élére állított Kajali Pál számára kiadott utasításának záradéka: „Mindenekben tőlünk függjön és ha mi parancsolatink az nemes országh szolgálatjában lesznek, magát, úgy alatta való tiszteket is ahhoz alkalmaztassa, egyébiránt is valamit a nemes országh hasznára el tud követni, alatta valóival is elkövettesse."5

2 Témánk medrében Rákóczi gazdasági intézkedéseit csak az állam jellegével összefüggésben érinthetjük. Gazdaságpolitikáját merkantilista ós protekcionista elvek vezették. Az új magyar állam birtokába vette a kincstári jövedelmeket: a só- és ércbányákat, a vámokat, a labancok birtokait, majd az egyházi dézsmát. Több cikk kereskedelmét monopolizálta, de amint a sómonopólium, majd feloldásának példái mutatják, rugalmasan igazodott a belső társadalmi igényekhez. Általában az államgazdaság egységével összefüggésben ösztönözte a kereskedelmet. Támogatta a vashámortulajdonos polgárokat, a városi mesterembereket. Megszervezte a hadiipart, a lőszer-, fegyver-, salótromgyártást, Tiszolcon vasofficinát, Munkácson posztómanufaktúrát létesített és támogatta a tőkés termelés csíráit hordozó „Verlag"-rendszert.53

Védte a városokat; idevágó intézkedéseire nem térhetünk ki, de hangsúlyozzuk, hogy államszervező munkájának ez is a ma még kellően fel nem dolgozott területei közé tartozik. Néhány év leforgása alatt a háború pusztításai ellenére szembetűnő fejlődésbe lendült a vas-, a réz-, a bőr-, a konfekcióipar, egy vékony réteg, főleg a fuvarból, kereskedelemből élők és a konjuktúrát kihasználó tisztek gazdagodtak. A gazdasági élet lendülete túlmutatott a manufaktúra-korszak küszöbén.54 50

II. Rákóczi Ferenc Teleki Mihályhoz, Szegi puszta, 1710. ápr. 29 .Köpeczi: 1958. i. m. 205. 51

II. Rákóczi Ferenc Eszterházy Antalhoz Szegi puszta 1710. júl. 6. Köpeczi: II. Rákóczi Ferenc levelei 212-213. 52

Miskolc 1704. jan. 22 RL, Ráday Pál levéltára IV. C/l 87. sz. 53

A gazdaságpolitikára: Heckenast G. : Fegyver- és lőszergyártás a Rákócziszabadságharcban (Bp. 1959) és Heckenast G. : Lányi Pál. A magyarországi kora kapitalizmus történetéhez. TSz, 1962. Rákóczi tevékenysége a gazdasági élet megszervezésében ld.:. Bánkuti I. : A Rákóczi-szabadságharc gazdasági problémái. Kandidátusi disszertáció. s. a. Uő. : Egy görög kereskedő tevékenysége Kecskeméten és a Dél-Alföldön. Uő.: Gazdasági irányítás és centralizáció a Rákóczi-szabadságharcban. 1703 — 1711. Folia Archeologica, 15 köt. Bp. 1963. 54

Heckenast: i. m. 1959, 137—138.