Századok – 1976
Tanulmányok - Várkonyi Ágnes R.: Társadalmi fejlődés és állami önállóság (Habsburg-abszlutizmus és független Magyarország) 1018/VI
1044 ] В,. VÁRKONYI ÁGNES Gazdasági Tanácsban is a főnemesség került fölénybe. Az eredetileg tervbe vett interregnumot nem mondta ki az országgyűlés. A jobbágy katonák felszabadítását és a reguláris hadsereg rendtartását pedig, miközben éles viták közben döntést hoztak róla, az országgyűlés kihirdetett törvényeibe nem vették be. Számbavéve a szécsényi. országgyűlés eredményeit, a vallásügy rendezése nem kevesebbet jelent, mint hogy Rákóczi valláspolitikája országos szintre emelve új államhatalmi rendszerbe épült. Ezt a valláspolitikát a különböző társadalmi csoportok hagyományos igényeinek és az országos érdeknek egységbeszervezése jellemezte. Rákóczi a szabadságharc első napjaitól kezdve védelmébe vett minden felekezetet. A lelkiismereti szabadság elve és a vallások közötti béke megteremtésének szándéka vezette. Első vallásügyi rendeletében (1704. január 24.) minden felekezetet egyenrangúnak tekintett az országban, s valamennyinek engedélyezte, sőt biztatást adott, hogy iskolákat alapítson. Különösen akkor értékeljük ennek jelentőségét, ha meggondoljuk, hogy Lipót császár rendeletei szerint a visszafoglalt területeken birtokadományt, jogot városi lakásra, céhtagságra csakis katolikusok kaphattak és a mintegy félévszázados harcok alatt nagy indulatok gyülemlettek fel a különböző vallásfelekezetek között. Mivel ebben az időben a vallási közösségek iskolák, szószékek, nyomdák, ispotályok, — kórházak, alapítványok elaggottak, magatehetetlenek, szegények otthonainak — tulajdonosai, vagyis a művelődés szervezési központjai is, Rákóczi valláspolitikája lényegében a különböző anyanyelvi kultúrák szabad fejlődése előtt nyitott széles kapukat. Államának nyelve a magyar, de úgy, hogy rendeleteit helyi adottságok szerint a lakosság nyelvén is kihirdette, s különböző nyelvű pátensek, tiszti és közkatonai esküminták, kuruc énekek bizonyítják a többnyelvű állam fejlődési tendenciáinak lehetséges távlatait. Az államformáról úgy döntöttek, hogy a konföderációt erősítették meg. Azonban kitágították társadalmi kereteit, belevették az államszövetségbe a vitézlő rendet, a mezővárosokat ós a hajdú városokat. — Ezentúl minden országgyűlésen ott vannak a katonaság képviselői is. A vitézlő rend joga, hogy az országgyűlésre követeket küldjön és regimentenként sérelmeit, kéréseit és javaslatait az országgyűlés elé terjessze ,,szép, módos formalitásban és memorialekban", amint azt 1707 májusában az ónódi országgyűlés előtt Eszterházy Antal generális hadiparancsa kimondja.48 így érthető, hogy az országgyűlések egyre radikálisabbak. Mindig már a központi hatalom képviselőinek előre kidolgozott nagyhorderejű döntéseit fogadják el, amint a közteherviselés, a detronizáció, vagy a jobbágykatonaság szabadságáról hozott 1708. évi törvények esetében történt. Hogy a törvényt pedig miként használja fel azután Rákóczi központi elhatározásainak érvényesítésére, arra igen érdekes példa, hogy 1706 tavaszán a következő szavakkal utasítja vissza a Consilium Oeconomicum egyik határozatát: ,,az Confoederált Statusok nem oly véggel állították fel, hogy az törvény ellen valamit cselekedjen, aztat semmi módon meg nem engedjük."49 Rákóczi fejedelmi jogának tekintette, hogy eldöntse, kit milyen tisztségre emeljen. „Senki a fejedelmeknek vétkül nem tulajdoníthatja — írta 48 Érsekújvár 1707. máj. 9. Gróf Eszterházy Antal kuruc generális Tábori könyve 1706 — 1709. Közli: Thaly K. Bp. 1901. 25. 49 Hadadi György kapitány hívünk által proponáltatott punctumokra adatik válaszul. II. Rákóczi Ferenc fejedelem leveleskönyvei, levéltárának egykorú lajstromaival. Közli Thaly K. Archívum Rákóezianum I. k. Pest 1873. 517.
