Századok – 1976
Tanulmányok - Várkonyi Ágnes R.: Társadalmi fejlődés és állami önállóság (Habsburg-abszlutizmus és független Magyarország) 1018/VI
TÁRSADALMI FEJLŐDÉS ÉS ÁLLAMI ÖNÁLLÓSÁG 1041 tikai múlttal a háta mögött, ez a társaság az anyagi gyarapodásban és a tanultságban látta és kereste jövőjét, a maga és osztálya sorsát az országéval egybekapcsolva, már nem a múlt kiváltságaihoz mereven ragaszkodva képzelte el. Gazdasági, közigazgatási feladatokat ellátva a városi életben vagy a vármegye élén, elég nagy áttekintést szerzett a hazai viszonyokról, műveltsége révén pedig túltekintett az ország határain. Elítélte a rendi anarchiát, a hadi tisztek kiskirálykodását, ragaszkodott jobbágyai feletti hatalmához, de nemcsak a Habsburgok erejével számolt reálisan, hanem a jobbágyság teherbíróképességéről, tűrőképességének határairól is voltak tapasztalatai. Tudták: az állami önállóság a partikuláris erőkkel szemben a központi igazgatást, belső reformokat követel. Ők alkották Justus Lipsius, Machiavelli, Grotius nem nagy, de számottevő hazai olvasótáborát. Rákóczi örömmel ismerhette fel bennük a szándékait megértőket, a vele hasonló elveket vallókat. Mint ahogyan Ráday Pál, Nógrád vármegye fiatal nótáriusa, amikor a kuruc katonaság fegyveres erejének nem tudván tovább ellenállni, Kajali Pállal együtt kényszeredetten elment a tokaji táborba, hogy a vármegye nevében „meghódoljon", meglepve talált itt rá II. Rákóczi Ferencben államelméleti tanulmányainak fejedelmére.41 Amikor tehát Rákóczi a nemességet maga mellé szólította, nemcsak a fegyveres harc, hanem egy új államrend vállalását is megkövetelte. S a naményi pátens fenyegetése — az ellenállók „fegyvernek, tűznek, vasnak keménységét magukon s jószágukon érzik" — az új államhatalom követelményeit el nem fogadóknak is szólt. Az új államrend kialakító testülete az államtanács, a „consilium aulicum" — ahogyan Rákóczi és a kortársak is nevezték időnként — „udvari tanács", „minisztérium", „Menet közben" jött létre 1703 őszén, 1704 elején. Tagjai Ráday Pál, Gerhard György, Jánoky Zsigmond, Radvánszky János, Platthy Sándor és mások, többek között Kajali Pál is, akit a kortárs Tolvay Ferenc Rákóczi „meghitt nagy messze látó szemefénye" minősítéssel tisztelt meg.42 Irányításában, haderejében, jövedelemrendszerében korszerű, központosított, az abszolutizmus tendenciáit hordozó államvezetésnek a magyarországi és erdélyi viszonyokhoz, és általában a közép-kelet-európai körülményekhez ezen a földön laktában egyszerűbb emberekkel is megismerkedett, mint a főrendek, és szívesen megismerkedne hasonló jóakaró emberekkel, akik „nem oly méltóságok mint a Rákóczi Ház". Az executió ügyében keresi az igazságot, meggyőződése, hogy törvényesen végére lehet járni, ha a császári katonaság az oka, „annak orvossága a Bellicumban van". OL. Felsővadászi Rákóczi lt. Fasc. 34. Reponenda. Hasonló reális mentalitás jellemzi Kajali Pál Nógrád vármegyei alispánt. Ostorozza öccsét, mert nem tanul, csak a sérelmeit sorjázza, nem fűlik a foga a munkához. Elítéli a Fáy-ak bécsi megbízottját, aki a császári hadsereg főtisztjétől erővel javalja visszaperelni a birtokot „írja Petrovai uram, hogy erővel se engedjük az jószágot, de az haszontalan tanács, mert ott van Hatvanban a Német Bandérium, mostani időben ki mer feltenni vele. . ." Kajali Pál Kajali Ferencnek, Felső Pribék 1701. okt. 8. Ráday Levéltár. Ráday Pál levéltára. IV. C/l 89. és Kajali Pál Fáy Istvánnak 1702. febr. 27. uo. Kajali Pál iratai 139 — 141. 41 Ráday államelméleti tanulmányaiban Justus Lipsius és Machiavelli jelentőségét és a Zrínyi-hagyományt hangsúlyozó cikkünk, irodalommal: Rákóczi állama és Nógrád vármegye. Nógrád megyei múzeumok évkönyve. Szerk.: Domonkos A.: H. n. 1976 39 — 62. Legutóbb Székely György kutatott fel új adatot a Rákóczi környezetében élő nemeseknek a rendi kiváltságokat bíráló szemléletére Székely Oy.: i. m. 21. 42 Az udvari tanácsról bővebben Köpeczi—Várkonyi: i. m. 137—138, 235. 3*
