Századok – 1976
Tanulmányok - Várkonyi Ágnes R.: Társadalmi fejlődés és állami önállóság (Habsburg-abszlutizmus és független Magyarország) 1018/VI
1084 E. VÁKKONYI ÁGNES másrészt közvetve, vagy közvetlenül összességében mérsékli a jobbágyságra háruló terheket. Vagy úgy, hogy körülhatárolja az úrbéri kötelességeket, vagy az állami terhek egyrészét a kiváltságos rétegekre hárítja át. Lipót császár 1672. június 6-i pátensében elrendelte, hogy a kivetett adó felét ,,a földesurak avagy a nemesek kötelesek adni a szegény jobbágyok könny eb bítésére". Ugyanekkor védelmet ígér a katonaság hatalmaskodásai ellen és királyi meghallgatást, ha a jobbágyot földesura túlontúl terhelné és ,,az úrdolga robotoskodás és mérhetetlen adózás miatt a szegény paraszt embernek és jobbágynak szántása vetése s egyéb majorkodása akadályoztatnék, hogy az országnak szegény lakosi és a jobbágyok alkalmatlanokká tétessenek a közjóhoz és az ország oltalmához való adózásra."26 A rendelet egyik pontja szerint az államhatalom védelmébe veszi földesurával szemben a jobbágyot. A Batthyány-uradalom jobbágyai el is vonultak Bécsbe, azonban meghallgatásra sehol nem találtak.2 7 A nemesség megadóztatására már korábban is történtek kísérletek, s 1688-ban, 1691-ben a nemességet is porció-fizetésre kötelezik. 1698-ban pedig hosszú viták után az évi 4 millió rajnai forint adóból összesen 250 000 forintot hárítanak az egyházi és világi főurakra és nemesekre. Csakhogy a készpénzben fizetett jövedelemadó feltétele az élénk áruforgalom. Különben a földesúr jobbágyszolgáltatásokból származó jövedelmét fizeti be, s a nemesség adója áttételesen a jobbágyok terheit növeli. Hogyan fizessenek adót — írják a vármegyék —, ha nincs mód a pénzt megkeresni. A nagy pénzhiány miatt már két éve rézpénzt vezettek be. Az adóösszeg területi elosztása a rendek feladata volt, az udvari arisztokrácia mentességet élvezett, vagy az adószedőket egyszerűen nem engedték be birtokaikra s a rájuk és saját birtokaik népére eső összeget is más területek élő jobbágyságának kellett megadnia. Gyakorlattá vált, hogy a gazdagabbak ,,elfizetik" magukról a quartélyt. Az ezredek ellátása, eltartása mind a jobbágygazdaságokra nehezedett s az adót falvakon és városokon katonai erővel hajtották be. Ismeretesek a paraszti védekezés útjai: a jobbágy eladja állatait, majd odahagyja lakóhelyét.28 Lipót császár 1693-i rendeletében azonban megtiltotta a jobbágyok szökését és megerősítette a földesuraknak azt a jogát, hogy a telkeiket elhagyó jobbágyaikat visszahurcolják.2 9 A század utolsó éveiben az udvar és a magyar rendi szervek közös erővel próbálják korszerűsíteni az adóügyeket, de a részleteiben hasznos és jó javaslatokat az adott államrendszerben nem lehet országos méretekben a gazdasági • 26 1. Lipót császár 1672. évi magyar nyelvű, nyomtatott jobbágyrendelete: MTA Könyvtár, Kézirattár, Ráth Károly gyűjtemény. 27 Zimányi V.: A Rohonc-szalonaki uradalom jobbágysága. 82 és: A Batthyány -jobbágyok tanúkihallgatási jegyzőkönyvének fogalmazványa abban az ügyben, hogy „felkelők módjára" csapatostul ,,ő császári felségéhez" Bécsbe mentek. 1672. júl. 2. ÖL A-97 Kancelláriai It. Hung, et Transs. Miscellanea 15. sz. fasc. 28 Vö.: Magyari A.: A parasztság helyzete, Habsburg ellenes és antifeudális harca a 17. század fordulóján Máramaros tartományban. Studia Universitatis Babeç-Bolyai. História. Cluj 1961. 38. Várkonyi: i. m. 1965, főleg 702 — 703. Az adórendszer átalakításának nehézségeiről Iványi E. : i. m. I. Lipót császár rendeletei, amelyekben a Tripartitumra hivatkozva védi a nemesség kiváltságait, a taxás nemesek előjogait, és védi a parasztokkal azonos módon való a katonai beszállások és adózás elvével szemben. Wien. 1696. jan. 26. és dec. 11. OL M. Törzsanyag R. 224. 29 1. Lipót császár rendelete Wien 1693. dec. 18. MTA Könyvtár, Kézirattár, Ráth Károly gyűjtemény.
