Századok – 1976

Tanulmányok - Várkonyi Ágnes R.: Társadalmi fejlődés és állami önállóság (Habsburg-abszlutizmus és független Magyarország) 1018/VI

TÁRSADALMI FEJLŐDÉS ES ÁLLAMI ÖNÁLLÓSÁG 102 ö porció (adó) 70%-át. 1686-ban pedig harmincnyolc vármegye népe fizetett annyit, mint a Habsburg örökös tartományok összesen. A porció pénzértékét kedvezőbben számították a Lajtán túl, mint a magyar vármegyékben.2

1 A karinthiai rendek megőrizték azt a jogukat, hogy országukba csak jóváhagyásukkal lehet kereskedelmi monopóliumot bevezetni. Arról viszont, hogy a magyar rendek élhettek volna ilyen joggal, nem tudunk. A török alól felszabadult területek benépesítése nyíltan a nemzetiségi és vallási megkülönböztetés alapján történik. 1688-ban a protestánsokat és a zsidókat kiutasítják Budáról. Földet, telket, mesterségűzésre engedélyt a felszabadított területeken csak katolikus kaphat.2

2

Mikor kiderül, hogy a győri és komáromi végvári vitézek a török alól felszabaduló Duna menti helységeket készülnek megszállni és ott polgári életre berendezkedni, a kamara egyik tisztviselője németek sürgős odatelepítését javasolja.2

3

Kollonics tervezete szerint kívánatosabbak a német telepesek, több kedvezményt is kapnak mint a magyarok, s a városokat is németekkel és katolikusokkal tervezik benépesíteni. Az 1702-ben kiadott császári vám- és monopóliumrendelet az örökös tartományok érdekeit szolgálta s a magyarországi iparfejlődést inkább akadályozta. Többek között például császári monopóliummá tette a papíripar alapanyagainak (csont-enyv, rongy) felvásárlását s ílymódon megkötötte a magyarországi papíripar fejlődését.24 A művelődéspolitika az abszolút monarchiákban és a konföderatív módon centralizált államokban már a szekularizáció jegyében az anyanyelvi kultúra, oktatás, kereskedelmi, ipari, technikai fejlődés gyakorlatias szempontjait is szolgálja. A Habsburg-állam a műveltség ügyét — a propagandával, a cenzúrával együtt —javarészt a katolikus egyház, s azon belül is főleg a jezsuita rend kezébe helyezte — annak ellenére, hogy pl. amint a bányatisztek képzését szorgalmazó kívánságok mutatják, a Kamarák hivatalnokai tisztában voltak a fejlődés kívánta követelményekkel.25 Az abszolutista állam mindenütt hatalmas új terheket rak a jobbágyságra, de szabályozza a földesúr—jobbágy viszonyt, és védi az adózó népet. A korai jobbágyvédelem az állami jövedelem növelését szolgálja, szoros összefüggésben áll az adórendszerrel, s egyrészt lazítja a földesúr—jobbágy viszonyt, 21

Károlyi Á. —Wellmann: i. m. 83 — 87. 22

A monopoliumok jelentőségéről a további fejlődésben: először amint azt Mensi a mű ismertetésében hangsúlyozza is (Zeitschrift des Historischen Vereins für Steiermark 1918) H. V. Srbik: Studien zur Geschichte des österreichischen Salzwesens. 1917 Innsbruck Forschungen zur inneren Geschichte Österreichs. Hgb.: Dopsch. A császári udvar telepítéspolitikájáról és a telepítések történetéről mindmáig hiányzik az átfogó igényű monográfia. Az utóbbi években új anyagot tárt fel és új szempontokra hívta fel a figyelmet: Kosáry D. : Pest megye a kuruc korban. Pest megye múltjából. 1965. 32 — 33. Dümmert D. : Pest város társadalma 1968 i. m. 58 — 61. Várlconyi Á. : Agrárstruktúra és a föld birtokbavételének problémái Magyarországon a török kiűzése után. Történelmi Szemle 1970. 23

Conscriptio Bonorum et proventuum eorundem, circa Budám iacentium, quae actu possidentur, desertis omissis. OL E 156 U et С 23/13. 24

Bogdán I. : i. m. 68. 231. 25

Szabó I.: Ellenreformáció a végvárakban. Károlyi Emlékkönyv, i. m. 455 — 470. A Habsburg-abszolutizmus ós a magyarországi ellenreformáció kapcsolataira új anyagot tárt fel Benczédi L. : Prédikátorperek történeti, háttere. Theológiai Szemle, 1975. I. Lipót császár művelődéspolitikájára Sashegyi O. : Állami könyvcenzúra kezdetei Magyarországon (1673 —1705). Magyar Könyvszemle 1968. R. V árkonyi: Művelődés és államhatalom a Rákóczi-szabadságharc idején Magyarországon. Rákóczi tudományos ülésszak: Vaja 1973.