Századok – 1975
Tanulmányok - Ormos Mária: Francia–magyar tárgyalások 1920-ban 804/V–VI
826 > EMBEIt GYÖZÖ 1750-ből és 1751-ből. Az 1743. évi azonos, persze egy másik példányban, azzal, amit Kőszeghy publikált, és amit én is feldolgoztam, de másképpen, mint ahogyan Eckhart tette. Az 1748, 1750. és 1751. évi kimutatások feldolgozásáról, legalábbis egyelőre, lemondtam. Eckhart feldolgozásának adatait, minthogy feldolgozási módszere más volt, mint az enyém, nem tudtam használni, nem tudtam összevetni az én feldolgozásom adataival. A kimutatások Bécsben őrzött eredeti szövegét kellett volna feldolgoznom, ezt azonban későbbre hagytam. Űgy gondolom, hogy az 1752. évi kimutatás reprezentálni tudja az 1748, illetve 1750— 1751. évieket is. Az a tény, hogy az első fennmaradt kimutatás 1733. április 1-vel kezdődik, azt bizonyítja, hogy a kimutatásokat akkor kezdték készíteni, amikor a harmincadjövedelem igazgatásának bérleti rendszerét — Horvátország kivételével — a magyar kamara illetékessége alá tartozó területeken felszámolták. Ettől kezdve évről-évre azonos szisztéma szerint készültek ezek a kimutatások, de hogy meddig, azt nem tudjuk. Az utolsót 1752-ből ismerjük. Echkart azt állítja, hogy az 50-es évek végén és a 60-as évek elején nem készítették őket.30 Ez a kérdés még tisztázásra szorul. 1752 után a következő kimutatást 1764-ből ismerjük. 1764-től megszakítás nélkül készültek a kimutatások egészen 1848-ig, ha egy-kettő hiányzik is a fennmaradtak sorából. Az 1764-től kezdődően meglévő kimutatásokkal nem foglalkoztam, egyrészt mert rendszerük eltér a korábbiakétól, másrészt mert Dányi Dezső és Makkai László fogott hozzá feldolgozásukhoz. Az ő vetésükbe belekaszálni nem tartottam ildomosnak. Van ezen a réten még annyi más kaszálnivaló. Tanulmányomban így 1752-vel zárul a feldolgozott áruforgalmi kimutatások 1733-mal kezdődő sora. * A Kőszeghy által közzétett kimutatások mind németnyelvűek. E példányok holléte, mint említettem, ismeretlen. Az 1730-as évek kimutatásainak ama példányai, amelyeknek hollétét ismerjük, részben német, részben azonban német és latin nyelven készültek. Az 1733 és 1735 közöttiek német nyelvűek, rovataik címe kézzel írott, formailag teljesen megegyeznek a Kőszeghy által közöltekkel. Az 1736 és 1739 közöttiek német és latin nyelvűek, rovataik címe nyomtatott, némileg el is tér a Kőszeghy-félékétől. Tartalmilag 1735-ben és 1736-ban különböznek a Kőszeghy-féle és a meglévő példányok. A kimutatások szerkezete minden év mindegyik példányánál azonos. A kimutatás címe után az egyes rovatok címei következnek, majd — 1741 és 1752 kivételével — annak az évnek a megjelölése, amelynek forgalmáról a kimutatás készült. Az első rovat az egyes árucikkek nevét tartalmazza, a német névforma betűrendjében. A csak német nyelvű kimutatásokban ebbe a rovatba irták bele, hogy az illető árucikknek mi volt a mértékegysége, ha pedig forintértéke alapján vámolták el, ezt tüntették fel. A kétnyelvű kimutatásokban külön a (második) rovatba írták az árucikk latin nevét. 30 1. m. 294.